Hol vannak már azok a régi szép idők, amikor egy telefontól az egy hét készenlét sem volt szokatlan. Amikor a hétvégén velünk együtt töltődött a telefonunk, aztán a következő hétvégéig rá se kellett gondolnunk. Persze csak csínján bánjunk a nosztalgiával, mert a hátunk közepére sem kívánjuk a régi bunkófonokat, amelyekkel a telefonáláson és az SMS írásán kívül semmi mást nem tudtunk csinálni! De ha már így belementünk a végletekbe, azt is érdemes megjegyezni itt, hogy teljesen jogosan van kiakadva a legtöbbünk azon, ha egy-egy okostelefon még egy napot – helyesebben egy ébrenléti ciklust – sem képes egy töltéssel végigcsinálni. A jó hír, hogy a WayteQ behozott az országba most egy olyan készüléket – tesztünk tárgyát – amely okostelefon és mégis 3-4 napig megy egy töltéssel.
Én magam már régen rászoktam arra, hogy amikor pihenek, pihen velem a telefon is. Azaz az éjjeliszekrényemen van egy dokkoló (korábban itt volt a töltő is) és amikor lefekszem aludni, egy már megszokott mozdulattal megy bele a telefon és együtt töltődünk éjjelente. De mi van akkor, ha nem otthon alszom? Mi van akkor, ha bejön valami olyan munka, ami miatt a megszokottnál többet kell nyúzni a telefont és az mondjuk délután 4 körül lemerül? Én hordozok magammal egy külső akkumulátort ezekre az esetekre, de mindenképpen vicces, hogy 2015-ben ilyen pitiáner dolgokkal kelljen az embernek foglalkozni ahelyett, hogy boldogan élne a technikával. Hoppá, ez meg pont a THL jelmondata, hiszen a 3 betűs rövidítés a Technology Happy Life szavakból áll össze. Na, a THL 4000-essel 40.000,- forint alatt lehetünk boldogok.
Ha tesztelésbe kezdek, tudatosan nem olvasok utána a tesztkészüléknek. Egyrészt nem akarom, hogy mások véleménye befolyásoljon, másrészt semmi sem izgalmasabb annál, mint amikor az ember az ismeretlent felfedezheti. Így amikor a WayteQ-től megkaptam a négy dobozkát bennük a tesztkészülékekkel, véletlenszerűen választottam ki, milyen sorrendben ismerkedem meg velük. A THL T6 Pro-ról írt tesztemet pár hete olvashatta a kedves olvasó, ide kattintva pótolhatja, aki netán lemaradt. Aztán a WayteQ xTAB 8X Quad szédítette az agyamat pár napig, róla is megjelent már a tesztünk, az pedig az alábbi linkre kattintva olvasható. Szépen lassan, megfontoltan jutottam el odáig, hogy végre kezembe kaphattam ezt a maratonistát, de van még egy dobozka hátra, amire megint csak nagyon kíváncsi vagyok. De most maradjunk a THL 4000-esnél, hiszen ennél is volt egy-két ámulatban részem!
Megint megígérem, hogy semmitmondó számokkal nem bombázom az olvasót, mert aki a gyári specifikációra kíváncsi, az a forgalmazó honlapján megtalál mindent, ide kattintva. Úgyhogy engedje meg nekem az olvasó, hogy megint kiemeljek néhány lényeges számot a nagy halmazból, amikhez persze megint fűzök magyarázatot! Az első döbbenet akkor ért el, amikor mit sem sejtve kinyitottam a készülék dobozát, hogy az akkumulátort behelyezzem és bekapcsoljam a masinát. A nagy “D” betű kiült az arcomra, mert egy akkora telepet találtam a dobozban, mint a paksi atomerőmű négyes blokkja.
Remegő ujjakkal, türelmetlenül csomagoltam ki a nejlonzacskóból az akkumulátort és széles vigyorra húzódott a szám, amikor megláttam rajta a 4000 mAh feliratot. Viszonyítási alapnak a manapság a boltokban kapható készülékekben 2500-2800 mAh-s akkumulátorokkal találkozhatunk és ha az akkumulátor kapacitása fölé megy 3000 mAh-nak, akkor szinte biztos, hogy egy bazinagy készüléket szolgál ki. Az pedig, hogy egy 4,7 colos telefonba tesznek egy ekkora erőművet, teljesen elképesztő.
Így aztán nagyon kíváncsi voltam arra, mit lehet egy ekkora akkumulátorral kezdeni. A várakozásaimnak megfelelően egyszerűen nem akart a készülék lemerülni. Eltelt egy nap, éjszaka, még mindig 75%-on volt. Aztán a második nap és éjszaka, de még mindig 45%-ot mutatott a töltöttségjelző ikon. Aztán a harmadik nap estéjén kezdett el csipogni nekem, de nem kegyelmeztem neki, így végül a negyedik napon, 11 órakor adta meg magát végleg. Mindezt úgy, hogy dupla SIM-mel és teljesen átlagos használat mellett vizsgáltam.
Azaz aki nem nyúzza agyon, annak garantált erős 3 nap éjszakákkal együtt. És itt bújt belém a kisördög, hiszen ha valami ennyire jó akkuidőben, az szinte kínálja magát sorozatnézésre. Még szerencse, hogy van némi sorozatfüggőségem és mostanság az “Így jártam anyátokkal”-t nézem. Na, ebből sikerült majdnem 2 évadot megnéznem, azaz pontosan 43 darab 20 perces részt a 48-ból. Hihetetlen, de ez összesen majdnem 15 óra. Igaz, a szemem jojózott a végére…
Összegezve tehát az akkuidő tényleg nagyon király és ha nem is fogunk vele filmmaratonokat rendezni, tökéletesen alkalmas arra, hogy az unalmas óráinkat elüssük annak a veszélye nélkül, hogy emiatt lemerül és telefon nélkül maradunk. Így a most következő kompromisszumokat ennek fényében tekintsük. Mert vannak kompromisszumok. A számomra legfájdalmasabb ezek között, hogy talán pont a nagy akksi miatt a telefon majdnem 20 deka (192 gramm) és ehhez 11,2 milliméter vastag.
És ez az utóbbi szám fáj a legjobban, mert emiatt ez bizony nem egy elegáns paripa, hanem egy igazi strapakanca. A saját telefonomnál majdnem kétszer vastagabb a 192 gramm pedig annyi, hogy egy vitás kocsmai helyzetnél nyugodtan használhatjuk fegyverként is. A viccet félretéve, aki emellett a telefon mellett dönt egyéb számos jó tulajdonsága miatt, ezzel a mérettartománnyal békéljen meg!
Ha már jó tulajdonságok, a második – van akinek az első – legfontosabb tulajdonsága az ára. Ugyanis a mai napon az árukeresőkben azt látjuk, hogy még egyik-másik extrém módon digitális üzletbe besétálva, a polcról leemelhetjük minden utánajárás nélkül 39.990,- forintért. Ha utánakeresgélünk és hajlandóak vagyunk érte elmenni ügyes kis boltokba, akkor a mai napon megrendelve 38.890,- forint a legolcsóbb ár, amiért a miénk lehet. Mi jár ebben az árban? Nos a dupla SIM-es telefonon és a szokásos tartozékokon (töltőn, kábelen és headseten) túl egy hátlapra pattintható védőtok és egy képernyővédő fólia is lapul a dobozban.
Ezt a kettőt külön megvásárolva ki kellene adjunk minimum 3000-4000 forintot, ha nem kapnánk ingyen, így ha ezeket levonjuk, akkor azt látjuk, hogy 35.000,- forintért kapunk egy használható készüléket, igazi és megbízható magyarországi szervizháttérrel. Mert a WayteQ áll teljes fegyverzetben a készülék mögött és ez megnyugtató.
Ezen jó tulajdonságok fényében az embernek nem annyira keserű a szájíze, amikor egy átlagosan teljesítő hardvert kap, ami nem rossz, de nem is kiemelkedő. A különböző teszteken a középmezőny alján teljesít, azaz nem kell vele brutál játékokat játszani, ami a belé szerelt MTK 6582M csipszett fényében nem is csoda. Ez a csipszett 2013-as, azaz lassan kétéves fejlesztés. Nem csúcstechnológia hát, de ennek is van jó oldala. Ugyanis vagy 40 különböző okostelefonba tolták bele a kínaiak eddig, ezek között van ismertebb is (mint például a ZTE), de főleg feltörekvő márkák, gazdaságos telefonjaiban teljesít ez a SOC szolgálatot. Ennek ellenére azért 4.0 Bluetooth, a/b/g/n-es wifi és egy tűrhető GPS is társul hozzá. Lemondani nem kell tehát semmiről, csak elfogadni, hogy néha kicsit tétovázik.
Multimédia terén is vannak kompromisszumok, de ezeket is lehet jó oldalról nézni. Nem próbálnak minket átverni sokgigapixeles kamerával, hanem ráírják becsülettel, hogy a hátlapi csak 5 mpix, az előlapi meg csak 2 mpix. A készített fotókkal amúgy nagy baj nincs, átlagosak. Persze nem ezzel a telefonnal fogunk fotóskarriert csinálni, de ha már a zsebünkben van, lehet használni, ráadásul tud GPS poziciót tenni a fotó mellé és a HDR funkcióval (ugyanarról a témáról több exponálással) még néha meglepően jó fotók is készíthetőek. Van villanófény is, így a sötétben nagyjából másfél méteres távolságig nem vagyunk teljesen meglőve és a videó fullHD-s, ami megint csak jó dolog.
A képernyő betekintési szögeivel van némi baj, de középről nézve elég jó színeket ad és elég jó a fényereje is. A készülék hangja nem rossz, egy bluetooth fülessel kiegészítve egész jó élményt nyújt, bár a gyári füles inkább csak dobozba pakolt kiegészítő, mint használható. A bajnok akkuidőt hozzátéve azt kell tehát végkövetkeztetésnek leszögezni, hogy nagyon sok unalmas órától menthet meg minket ez a telefon ott is, ahol semmilyen áramforrás nincs.
Kiknek és mire ajánlanám tehát ezt a telefont? Főleg azoknak, akiknek a legfontosabb jellemző a hosszú üzemidő. Azoknak, akik emiatt bevállalják a közepes hardvert is. Azoknak, akik nem szeretnek az akkumulátor miatt aggódni, de ezért nem bánják azt sem hogy a telefon vastag és nehéz. És végül azoknak, akik nem a százezres árkategóriában keresgélnek, de az olcsóbb ár mellett is szeretnének biztonságos terméktámogatást. A készüléket a WayteQ Europe Kft. adta tesztelésre, köszönjük!