Windows Longhorn OnNow: ˝a számítógép sohasem áll meg˝

Jim Allchin, a Microsoft alelnökének az eWeek-nek adott interjújában sokunknak ez a mondat üt szöget a fejébe: ˝My dream is that the client never stops running […]˝

A kijelentésen nincs mit értelmezni: az világosan utal arra, hogy ˝a számítógép sohasem áll meg˝ – vagyis folyamatosan ˝tudatánál van˝ és műveletvégzésre képes. Ez lenne tehát a már korábban említett OnNow technológia, amely a bootolás gyorsítását, illetve elmaradását jelenti a jelenlegi hibernate funkcióhoz hasonlóan.

De miért söpri félre az alelnök a mára nagy nehezen megvalósult energiatakarékossági elképzeléseket? Álmának célja nyilván összefüggésben van a PC olyan felhasználási lehetőségeivel, amelyek nem igénylik a gép közvetlen közelségét a felhasználóhoz. Ez lehet az otthoni szórakoztatóelektronika kisegítése vagy helyettesítése, de lehet akár a távoli elérhetőség folyamatos biztosítása is, egyéb, ˝egzotikus˝ használati szokások mellett.

Allchin ˝álma˝ egyébként sokunknak ma sem álom – ugyanis megannyi PC működik folyamatosan anélkül, hogy felhasználója ˝túl˝ sűrűn lekapcsolná vagy újraindítaná. Vagy hibernálná vagy suspend-˝álná˝. Nem – a gépnek menni ˝kell˝, hisz csak így képes a funkcióját betölteni, azaz a rábízott feladatokat elvégezni. E feladatok sokfélék lehetnek: a kódtöréstől az audio-/videokódolásig szinte bármi. Mégsem ez az elterjedt trend manapság.

Evolúció

Ez utóbbi ugyanis több lépésben eljutott odaáig, hogy a számítógép kikapcsolva is másodpercek alatt használható állapotba tud jutni – de az effektív használat szüneteiben mégiscsak (gyakorlatilag) ki van kapcsolva, a CPU nem végez hasznos számítási műveleteket. ˝Elméletileg˝ már rég nincs kikapcsolva – a soft off üzemmód nem hagyja áram nélkül az alaplapot és egyes további perifériákat.

A hibernate üzemmód (még ma sem teljes) elterjedéséig hosszan vezetett az út: a közel 20 évig létező AT (többek között) tápellátási szabvány nem írt elő különösebb leállítási módszert – a hálózati tápellátást megszakító kikapcsológomb élet és halál között döntött. Aztán jöttek a különböző standby és suspend üzemmódok, amelyek azonban sohasem terjedtek el igazán, mert a gyors ˝felállás˝ kényelménél nagyobb volt a tápventilátor zajának kényelmetlensége.

Az áttörést az előszőr a noteszgépekben használatos hibernate (korábban suspend-to-disk) üzemmód jelentette, amely az operatív, felejtő tár (például RAM) tartalmát a nem felejtő merevlemezre mentette, hogy az újbóli induláskor a bootolás helyett azt onnan visszatöltve az operációs rendszer számára megállt idő folytatódjon. Ez eddig a tökéletes megoldás – ha nem változik a számítógép vagy az operációs rendszer konfigurációja, akkor voltaképpen (elvileg) soha sincs szükség bootolásra.

Ahogyan a folyamatosan működő gép esetében sincs. A különbség csak annyi, hogy ekkor az operációs rendszer számára nem áll meg az idő, egyszersmind nem szűnik meg a zaj és nincs energiatakarékosság sem.

Még 3 év

Mármint ha mindezt a mai ˝vason˝ műveljük. Ám ne feledjük, hogy a Windows Longhorn megjelenési időpontjaként megjelölt 2005 messze van még. Elképzelhető tehát, hogy Allchin álma ˝érdekellentét˝ nélkül megvalósul. A lehetséges alternatívák ehhez a már ma is használatos szükség szerinti hűtési intenzitás (például ventilátor fordulatszám-szabályozás), illetve a nem használt külső/belső perifériák szelektív leállíthatósága, illetve teljesítmény-csökkentése – miközben a gép folyamatosan ˝tudatánál van˝.

Őszi megjelenéssel számolva a Windows Longhornnal kapcsolatos álmok háttere még 3 teljes évig alakulhat.

A Windows Longhorn…

A Microsoftnak komoly céljai vannak az új operációs rendszerrel – mindenek előtt odafigyeléssel a PC platform biztonságossá és megbízhatóvá tétele. Emellett a PC-t még könnyebben használhatóvá szeretnék tenni, tökéletesebb Plug and Playt, és egy OnNow nevű új technológiát építenek be – utóbbi a bootolás gyorsítását, illetve elmaradását jelenti a jelenlegi hibernate funkcióhoz hasonlóan. A PC-t továbbá a valós idejű (leginkább beszéd) kommunikáció és az otthoni szórakoztatás központjává kívánják tenni, miközben e funkciók mobilitását (Tablet PC) is szem előtt tartják.

Hasonlóan a négy hónappal ezelőtti állapothoz, továbbra is kérdés maradt a Windows Longhorn verziószáma – ugyanis a korábban NT 5.2-es verziószámot ˝elviszi˝ a már RC1 változatban létező .Net Server, az NT 6.0 pedig a Blackcombnak van fenntartva. Anélkül, hogy különösebben találgatásokba bocsátkoznék, nem tartom kizártnak, hogy a jövőben az immár 2005-re ˝kiírt˝ Windows Longhorn és az eddig ugyancsak 2005-re jelzett utód, a Windows Blackcomb valójában egy termékben találkozik majd.

A csúszás figyelembe vételével hasonlóan érdekes kérdés lehet a Windows XP további sorsa – ˝Mégis lesz Windows XP Second Edition?˝…