Intel: 10 GHz-es, 65 nm-es processzorok

Az e héten San Francisco-ban folyó, félvezető-ipari cégek által tartott konferencián az eddigi trendnek megfelelően több energiakímélő technológia mutatkozott be. Ezek között az új anyagok alkalmazása, a régi technológiák fejlesztése, a korábban bevált architektúrák módosítása mind megtalálható.

Az Intel például beszámolt egy laboratóriumi körülmények között tesztelt aritmetikai logikai egységről (ALU), mely 10 GHz-en üzemelt, mindösszesen 1,66 volt tápfeszültség mellett. Ekkora teljesítményre sajnos még várni kell a hétköznapi alkalmazások terén, ez 2005 körül válik kézenfoghatóvá, amikor a chipgyártó óriás áttér a 90 nanométeres gyártásra. Az Intel tervei szerint 2007-re már csak 65 nanométeres csíkszélességgel fognak dolgozni, addigra egyrészt kiforrottabb lesz a technológia, másrészt kevesebb költségbe kerül majd alkalmazása.

Korábban beszámoltunk a McKinley architektúrájáról, s annak speciális memóriaszervezéséről is. Ennek neve Ovonics, lényege pedig röviden: a korábban alkalmazott szabványos tranzisztorok helyett diódákat használnak a memóriachipekben a jelek továbbítására. A chipek ráadásul a CD alapanyagának számító alapból épülnek fel, ennek ellenére továbbra is elektromos kapcsolatban maradnak az egyes elemek. Maguk a chipek mégis jóval gyorsabbak lehetnek a hagyományos flash memóriánál, ráadásul az Ovonics chipek kikapcsolás után is megőrzik a bennük eltárolt adatokat.

Nem pihentek az IBM fejlesztőmérnökei sem, két alacsony energiafogyasztású PowerPC processzorról érkezett jelentés. A frekvenciaskálázás mellett az órajel-csökkentés is szerepet játszik ezen chipekben: a processzorok egyes alegységei automatikusan kikapcsolnak, amikor nincs szükség működésükre. A Kék Óriás a Transmeta által kifejlesztett technológiát alkalmazza nagyobb hatásfokkal.

Egyszóval a fejlesztés üteme mit sem csökkent, a cégek egymással versenyezve küzdenek a sebesség növelése és Moore törvényének életben tartása érdekében.