Az Intel konkurense ellen hangolja viszonteladóit

Egyébről nem is szól a tanfolyam, mint a teljesítmény alapú jelzés hiányosságairól, hibáiról, és vélt/valós félrevezető voltáról. Azonban csak úgy, mint a korábban megjelent Aberdeen Group féle elemzésben, az oktatás anyagában is találhatók hibák.

Az Intel szerint a múlt ősszel bevezetett új számozási rendszer a Pentium 4 processzorok hasonló órajelen üzemelő típusainak teljesítményére támaszkodik, holott az AMD a PR-t a korábbi Athlon modell (Thunderbird) teljesítményéhez képest adja meg. Azaz egy Athlon XP 2000+ egy 2000 MHz-en üzemelő Thunderbirdnek felel meg teljesítmény tekintetében.

A napi két alkalommal tartott online oktatásban szereplő adatok szerint az 1,67 GHz-es (Athlon XP 2000+) Athlon XP teljesítménye nem veszi fel a versenyt a 2,2 GHz-es Pentium 4-gyel. A bemutatott teszteket egy Rambus memóriával felszerelt Pentium 4 processzoros gépen futtatták, míg az AMD-s rendszer természetesen DDR memóriát használt. Ez az összehasonlítás egyrészt azért sántít, mert a piacon túlnyomó többségben vannak a DDR memóriával felszerelt Pentium 4-es gépek, továbbá a Rambus memória további felhasználása is kérdéses az Intel eljövendő rendszereiben. Másrészt a 2,2 GHz-es, 130 nanométeres technológiával készülő, Northwood maggal felszerelt Pentium 4-et hasonlítják az 1,67 GHz-en üzemelő, 180 nanométeres technológiával készülő, Palomino magos Athlon XP 2000+ -hoz. Megjegyzendő továbbá, hogy a ZDNet egyik összehasonlító tesztjében a Pentium 4 2,2 GHz-es DDR memóriával felszerelve nem tud lépést tartani jónéhány tesztben az Athlon XP 2000+ -szal.

Energiafogyasztás terén is összehasonlították a fenti két processzort. Ezek szerint az Athlon XP 70 wattos maximális fogyasztásánál az Intel processzorának tervezhető fogyasztási mutatója jóval alacsonyabb, mindössze 55,1 watt. Az összehasonlítás ismét sántít, ugyanis a tervezhető fogyasztást az OEM gyártók alkalmazzák a szükséges hűtés megtervezéséhez (üzemelés közben ez az érték növekedhet), míg a maximális fogyasztás az a legmagasabb érték, amit a processzor képes felvenni.

A tanfolyam anyaga természetesen nem nyilvános, és csak az Intel viszonteladói láncában dolgozók jelentkezhetnek. Az elmúlt hetek történései alapján felmerül a kérdés, hogy az Intel miért kezdte ilyen erőteljesen támadni legfőbb konkurensét, továbbá, hogy az Intel megengedheti-e magának a bizonyos esetekben féligazságokkal alátámasztott kampányt?