Mérhetően alacsonyabb infokommunikációs fejlettség Kelet-Magyarországon

A Magyar Infokommunikációs Jelentés lakossági szegmensének keretein belül a BellResearch kutatói egy olyan háztartási informatikai- és távközlési fejlettségi indexet dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a magyarországi háztartások infokommunikációs eszköz-fejlettségének longitudinális monitorozását, illetve az infokommunikációs szempontból fejlettnek vagy fejletlennek nevezhető háztartási szegmensek körülhatárolását.

A Háztartások Infokommunikációs Fejlettségi Indexe (HIFI) előállításakor azok a főbb infokommunikációs eszközök és szolgáltatások kerültek be a modellbe, amelyek 2002-ben a magyarországi háztartások körében potenciálisan előfordulhatnak:
– Vezetékes telefonvonal
– Kábeltelevíziós/AM Mikro szolgáltatás
– Mobiltelefon
– Személyi számítógép
– Internet-hozzáférés

2002. év elején a magyarországi háztartások háromnegyede rendelkezik vezetékes telefonnal, 53%-ukban pedig van legalább egy mobiltelefon-előfizetés (is). Minden második háztartás vesz igénybe kábeltévé-szolgáltatást. A háztartások informatikai felszereltsége messze elmarad a nyugat-európai átlagtól: mindössze minden ötödik lakásban található személyi számítógép, míg Internet-hozzáférés csupán minden huszadikban. Ahol van Internet, az is jellemzően modemes technológián alapszik, hiszen a szélessávú hozzáférés (ADSL, TV kábel) penetrációja nem éri el a fél százalékot.

Bár a technológiák, az infokommunikációs megoldások konvergenciája egyre kézzelfoghatóbb, a BellResearch vizsgálatai szerint az 5 alapvető infokommunikációs eszköz/szolgáltatás a modellben additív módon kezelhető, hiszen a közöttük lévő kapcsolat még inkább „kiegészítő”, mintsem „helyettesítő”.

Az index építése során egy háztartás minimum 0, maximum 7 pontot „gyűjthetett”, a háztartás infokommunikációs fejlettségének függvényében. „Minőségi” paraméterként került az indexbe a digitalizált vezetékes csatorna (ISDN), a mobiltelefónia háztartáson belüli penetrációja, illetve az Internet-hozzáférésnél a szélessávú kapcsolat (ADSL, TV kábel). A könnyebb értelmezhetőség érdekében a háztartások így nyert pontszámait egy százfokú skálára konvertáltuk; azaz a HIFI index értéktartománya 0 és 100 pont közötti (0 pont=nincs semmilyen infokommunikációs eszköz a háztartás birtokában/100 pont=a vizsgált valamennyi infokommunikációs eszközzel rendelkezik a háztartás, és valamennyi háztartástag mobilhasználó is).

A Háztartások Infokommunikációs Fejlettségi Indexe 2002-ben 26,39 pont. Ez az adat a jövőre nézve egyfajta „benchmark” mutatószámként szolgál; azaz a következő évben ehhez az értékhez viszonyítva lehet vizsgálni a magyarországi háztartások infokommunikációs fejlettségében bekövetkező változásokat.

Statisztikailag bizonyíthatóan magasabb az index értéke Nyugat-Magyarországon és a központi régióban (Pest megye+Budapest). Infokommunikációs szempontból fejletlenebbnek nevezhetőek a kelet-magyarországi háztartások, hiszen az indikátor értéke itt közel 10 százalékponttal alulmarad a nyugati országrészhez (vagy a főváros és agglomerációjához) képest.

Az index értéke a település méretével arányosan csökken. Míg Budapesten az országos átlagot jóval meghaladó számadat mutatható ki, addig a községekben élő háztartásokat jellemző érték alig haladja meg a 20 pontot.

A gyermek léte a háztartásban az index jelentős növekedését okozza; köszönhetően annak, hogy a háztartások PC és Internet-hozzáférés vásárlását sok esetben a tanuló korú gyermek indukálja.