Connect with us

technokrata

Negatív eredménnyel járt az osztrák távközlési liberalizáció – mi várható hazánkban?

Laptop

Negatív eredménnyel járt az osztrák távközlési liberalizáció – mi várható hazánkban?

Egy tanulmány szerint az osztrák távközlési liberalizáció rossz hatással volt az ország nemzetgazdaságára. Joggal feltehetjük a kérdést, hogy hazánkban mi várható, ám ahhoz elsőként liberalizáció szükséges…

A magát független tanácsadó cégnek nevező Kreutzer Fischer und Partner szerint az 1998-ban elindított távközlési liberalizáció hátrányos hatással volt az osztrák nemzetgazdaságra.

Annak, hogy a Telekom Austria előfizetési díját 12 euróról 20 euróra emelték, növelnie kellett volna a versenyt a szélessávú Internet-szolgáltatások piacán, mivel kifizetődővé vált volna a helyi hurkok leválasztása, növekedtek volna az infrastrukturális beruházások, és ezzel együtt új munkahelyek létesültek volna.

Ehhez képest a távközlési liberalizáció kezdete, 1998 óta a vezetékes távközlésben foglalkoztatottak száma 21 százalékkal, azaz mintegy négyezer fővel csökkent, a beruházások 51 százalékkal, több mint egymilliárd euróval estek vissza, és 21 százalékkal kevesebb adóbevétel jelentkezett.

A tanulmány szerint a távközlési liberalizációnak csupán egyetlen pozitívuma volt: 1998 óta a vezetékes és a mobilhálózatokon 26 százalékkal, 20 milliárd percre emelkedett a lebonyolított beszélgetések összideje, és az árcsökkentések 3,8 milliárd eurós megtakarítást eredményeztek az ügyfelek számára.

Hazánkban egyelőre nincs sok hatással a távközlési liberalizáció a nemzetgazdaságra, ugyanis az csupán elviekben valósult meg. Magyarország jelenleg ugyanis még ott tart, hogy az alternatív távközlési szolgáltatók a Matáv által kért összekapcsolási díj – amelyet a Matáv saját infrastruktúrájának használatáért kér – miatt nem tudnak versenyképes árakkal megjelenni az előfizetői piacon.

Mivel az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSZE) az összekapcsolási referenciaajánlat (MARIO) elfogadása miatt bírósághoz és a Gazdasági Versenyhivatalhoz is fordult jogorvoslatért, a Hírközlési Felügyelet (HíF) nem tudott más megoldást találni, mint külső, a vitás felekhez, vagyis a telefontársaságoktól független tanácsadó cégek szakértelmét igénybe venni. A HíF a Deloitte and Touche-t, a PricewaterhouseCooperst, a Boston Consultingot és a Clarity Consulting Kft.-t hívta meg a pályázatra, hogy kidolgozzák a módszereket a vitatott összekapcsolási díj meghatározására. Bármilyen megoldás is kerül alkalmazásra a jövőben, három-négy év szükséges ahhoz, hogy a kiválasztott modell alapján mindenki elfogadja a helyzetet.

Hogy milyen hatással lesz a liberalizáció hazánk nemzetgazdaságára? A Terminal feltette a kérdést az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak – egyelőre nem kaptunk választ.



Szólj hozzá!

További Laptop

Népszerű

Technokrata a Facebookon

IoT-Magazin.hu

Kütyük

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés
Hirdetés