A brüsszeli meghallgatáson a linux-felhasználók mellett részt vettek a Magyar Tartalomipari Szövetség, az FSF.hu Alapítvány a szabad szoftverek magyarországi népszerűsítéséért és honosításáért, a FSN.hu Összefogás a szabad szoftverek elterjesztéséért Alapítvány és a magyar BSD Egyesület képviselői. A brüsszeli meghallgatást egyébként az Európai Parlament liberális és zöld képviselői kezdeményezték, s az eseményen amerikai szervezetek is részt vettek.
A Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja, Magosányi Árpád immár Budapesten, egy sajtótájékoztató keretein belül mondta el: az Európai Unióban már kidolgozták azt a direktíva tervezetet, amelyik az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlóan ezen a kontinensen is bevezetné a szoftver-szabadalmi jogot. Magosányi hozzátette: a magyarországiak – több európai szervezethez hasonlóan – is azért tiltakoznak ez ellen, mert a lépés gazdaságilag lehetetlen helyzetbe hozná a szoftver-fejlesztéssel foglalkozó kis- és közepes vállalkozásokat, és gátat vetne a szoftverek fejlesztésének. A probléma nagyságát érzékeltetendő elhangzott: egy bonyolultabb egyedi szoftver akár 10-15 olyan ötletet, ha úgy tetszik szabadalmat is felhasznál, amely nem az adott program írója talált ki, ugyanakkor sokszor nagyon egyszerű és általános elterjedt megoldásról van szó.
Igaz, az Európai Unióban ma még nem lehet a szoftver szabadalmi jogokat érvényesíteni, cégek és egyének már 30-40 ezer szabadalmat jegyeztettek be a különböző hivatalokba. Mivel azonban egyes szabadalmak bejegyeztetése Európában mintegy 8 millió forintba kerül, a magyar kisvállalkozásoknak nincs esélyük ilyen jogok megszerzésére – hangzott el.
A sajtótájékoztatón Fischer Zsolt, a Publishing Factory képviselője elmondta: ha a bejegyzett szabadalmakat később lehet érvényesíteni, akkor a szoftverfejlesztés területén megszűnik az innováció, ezáltal sérül a versenyszellem is. Fischer elmondta azt is, ha szoftver-szabadalmi jogot Európában elismerik, akkor gyakorlatilag bármilyen számítógépen implementált megoldást lehet szabadalmaztatni. Közölte: a szabadalmi jogot a multinacionális cégek általában akkor érvényesítik a kis cégekkel szemben, ha azok már akkorára nőnek, hogy sértik piaci érdekeiket.
Az eseményen felhívták a figyelmet arra, hogy a szerzői és szomszédos jogok nem azonosak a szabadalmi jogokkal. Míg az előbbiek megsértését például a rendőrségnek hivatalból üldöznie kell, addig a szabadalmi jog érvényesítése a tulajdonos lehetősége. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a szoftver íróját a szerzői és szomszédos jogok kellőképpen megvédik a lopástól, tevékenységének fejlődését nem kell korlátozni szabadalmi joggal.
A magyar résztvevők nevében Magosányi Árpád elmondta, hogy magyarországi szervezetekhez és pártokhoz is fordulnak annak érdekében, hogy a tudásalapú társadalom kiépítését, valamint a kis- és középvállalkozók létét ne veszélyeztethessék szabadalmi joggal. Hozzátette: az idő kevés, mivel az Európai Parlament jogi bizottsága május 22-én, a plenáris ülés pedig június 18-án szavaz a szabadalmi jog bevezetéséről.
Ezidáig 140 ezer aláírással ellátott petíció érkezett az Európai Parlamenthez a szabadalmi jog bevezetése ellen.