Ismeretes, hogy a nyíltforrású böngésző 1.3-as változata után a fejlesztők eldöntötték: a Mozilla sikerességének érdekében átállnak a szintén általuk készített Phoenixre. Éppen ezért az 1.4-es verzió az utolsó lesz, amely még a régi magra épül, ezt követően már a jelenleg Mozilla Firebird kódnevet használó szoftveren fog alapulni.
Az új tervek szerint egyébként a Mozilla felhagy az XPFE eszközkészlet alkalmazásával (mely korábban a böngésző felhasználói felületének létrehozásáért volt felelős), hiszen – mint fent is említettük – a fő kódot a Phoneix projektből emelik majd át. Az új böngésző az úgynevezett Extensible User Interface Language-re (XUL) alapozottan készül el. (Egyébként maga a technológia már négy éve létezik, 1999-ben jelentették meg a Netscape és a Mozilla fejlesztői. Nagy előnye, hogy a böngészőhöz szabványos webtechnológiákat rendel ahelyett, hogy platformfüggő kódnyelveket használna.) Node lássuk, miben más a jelenlegi változat!
A korábbi bétaváltozat tudása
– támogatja az NTLM hitelesítést, mely révén a Mozilla képes az MS web- és proxy-szerverekkel ˝windows integrated security˝ konfigurációs módban kommunikálni
– a felhasználók minden elsőként, újonnan vagy új fül alatt megnyitott böngészőablakra meghatározhatják, hogy abban üres oldal, a kezdőlap vagy az utoljára megnézett oldal jelenjen meg
– a felhasználó maga állíthatja be a HTML levelek kinézetét (alapértelmezett font, méret és szín)
– rugalmasabb képblokkolás/tiltás
– CRAM-MD5 és DIGEST-MD5 hitelesítés támogatás
– a ˝file-futtatás letöltés után˝ engedélyezése EXE állományokra is
– a proxy auto-config (PAC) failover implementálása stb.
Az RC2-es verzióban megjelent főbb frissítések
– alaposan felülvizsgálták a Mozilla bookmarkjait: létrejött egy root szintű mappa, illetve két külön nevű bookmark is mutathat ugyanoda
– simább scrollozással rendelkezik (alapértelmezett esetben ez ki van kapcsolva – bekapcsolása az about:config részben érhető el)
– jobban kezeli a reklámleveleket (junk mail)
– fejlettebbé vált a popup ablakok blokkolását megvalósító része
– a fejlesztők szerint ezernyi hibajavítást tartalmaz, emellett javítottak a szoftver teljesítményén, stabilitásán, website-kompatibilitásán, standard-támogatásán és használhatóságán is