Robbanás a DVD-írók piacán

Az NPD csoport felmérése szerint az idei év első fele végre meghozta a DVD-írók számára az áttörést: a piackutató cég szerint 550 százalékkal bővült az eladott, DVD-ket égetni képes eszközök száma. Ez rögtön két kérdést fel is vet: az első, hogy miért váratott ilyen sokáig magára, a második, hogy nincsen-e kicsit már elkésve ez a konjuktúra?

Nos, az első kérdésre a válasz a DVD Forum és a DVD Alliance közötti ellentétekben rejlik – míg a csak olvasható DVD-k terén teljes összhang mutatkozott az iparágban, addig az írható korongok szabványa nem lett egységes. A DVD-R és a DVD+R egymásnak állított konkurenciát, ezzel gyakorlatilag hosszú időre, évekre tetszhalott állapotba taszítva ezen szegmenst. A változás szele először tavaly év végén kezdte éreztetni hatását, amikor a gyártók némelyike végre áthágta a saját maga elé állított korlátokat és mindkét formátumot írni képes eszközökkel jelent meg a piacon. Ennek lett eredménye az értékesítésben bekövetkezett drasztikus növekedés (a tavalyi év első felében összesen 32.297 darab belső DVD-író lelt gazdára az USA-ban, míg 2003 hasonló időszakában ez már 209.959 volt). Innen pedig már nincsen megállás, hiszen a nagy kereslet miatt egyre többen fognak ilyen termékeket gyártani, amivel a gyártási költségek is csökkennek, illetve a versenyhelyzet miatt a végfogyasztói árak is mérsékeltebbé válnak.

A második kérdés kicsit bonyolultabb. Mivel a jelenlegi DVD-knél nagyobb kapacitású, optikai adattárolás még nem létezik, ezért úgy tűnik, hogy nem késett el. Itt tegyünk egy rövid kitérőt, és említsük meg a lézer hullámhosszának megváltoztatásával elérhető kapacitásnövelést. Többek között a Panasonic is bejelentett már olyan, optikai elven működő adattároló egységeket, melyek a mai DVD-knél sokkalta több információt képesek elraktározni. A jelenlegi vörös színű lézer 850 nanométeres hullámhosszal rendelkezik, ám a kéklézer technológia hasonló értéke már csak 400 nanométer felett van egy picivel (így jóval sűrűbben lehet adatot rögzíteni az írható felületre). Ezek az egységek azonban kereskedelmi forgalomba a legelső bejelentést követő évek alatt sem jutottak, így megállja a helyét a bekezdés első mondatában tett megállapítás.

Visszatérve az eredeti gondolatmenethez: a kérdést a ma kapható merevlemezek tárhelyéből megvizsgálva már igenis idejétmúltnak tűnik a 4,7 GB-nyi kapacitás, hiszen napjainkban egy 80-120 GB-os winchester igen olcsón beszerezhető. Ezen az állapoton ráadásul a több tíz GB-nyi tárhelyet ígérő kéklézeres DVD-k sem sokat fognak segíteni – mintha lemaradt volna az optikai adattárolás a számítástechnika fejlődésében.

Kelendőbbek a külön egységek is

Érdemes még megemlíteni, hogy az asztali DVD-felvevők piaca is jelentősen bővült: a tavalyi első félévhez képest 316 százalékkal növekedtek 2003 első hat hónapjában az ilyen készülékek eladási értékei (elérve az 58 ezret). Ez a szám azonban azt mutatja, hogy a hagyományos, videó típusú műsorrögzítés kiveszőben van, egyre inkább a számítógép (és az annak csupán egy részegységeként működő DVD-író) veszi át a háztartásokban a televíziós adások felvételére használt eszközök helyét. Legalábbis az Amerikai Egyesült Államokban. Az asztali készülékek jellemző ára 2001 elején egyébként 2300 dollár körül volt, 2002 hasonló időszakában ez 936 dollárra csökkent, napjainkban pedig 568 dolláros a különálló DVD-írók átlagos ára – és ez a trend folytatódni fog. A VHS-felvevő népszerűségét ez a technológia azonban valószínűleg sosem éri el.