A Nagy Testvér Díjat a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően azok kapják, akik/amelyek éppen a legtöbbet tették az emberek (elektronikus) magánszférájának megsértéséért. A magánszféra védelméért legtöbbet tevő szervezet vagy magánszemély pedig a pozitív e-privacy díjban részesül. A Technika az Emberért Alapítvány a Privacy International engedélyével és annak előírásait követve jár el a Nagy Testvér Díj odaítélésekor – immár harmadik alkalommal -, amelyet a Soros Alapítvány támogat, azonban hazánkban eddig egyetlen jelölt vagy nyertes sem ment el a díjkiosztóra.
A Privacy International (PI) 1990-ben alapított emberjogi csoport. Londonban (Anglia) van a központja, és irodája van Washington D. C.-ben (Amerikai Egyesült Államok). A kormányzati és korporációs információs tevékenységek vizsgálatával foglalkozik; világszerte különböző kampányokat szervez az emberi jogokat sértő tevékenységek ellen, mint amilyenek például a törvénytelen lehallgatások, a nemzeti biztonsági szolgálatok emberi jogokat megsértő tevékenységei, a videó-megfigyelések, az ID cardokkal való visszaélés, a különböző, emberi jogokat sértő adatgyűjtési technológiák, a nem megengedett módszereket alkalmazó rendőrségi információs rendszerek, vagy éppen az orvosi adatkezelés során előforduló visszaélések.
A Nagy Testvér Díjat a Privacy International 1998-ban hozta létre az elektronikus magánszférát leginkább megsértő magánszemélyek, cégek és állami intézmények számára. Jelenleg évente kiosztják többek között Angliában, az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztriában, Dániában, Hollandiában, Németországban, Finnországban, Franciaországban, Spanyolországban, Svájcban és 2001 óta évente Magyarországon is (Magyarország volt az első volt szocialista ország, ahol a Nagy Testvér Díj kiosztásra került).
A Technika az Emberért Alapítvány (TEA) akkor még csoportként működve 2001. elején kapta meg a hozzájárulást a Privacy Internationaltől a díj magyarországi mutációjának létrehozására. A TEA amellett, hogy mintegy a Privacy International magyarországi “leányvállalataként” működik, a Global Internet Liberty Campaign-nek (GILC) is tagja.
2003 elején a Soros Alapítvány támogatásával E-privacy olvasókönyvet adott ki, amiben a kérdéskör közérthető összefoglalója található meg.
Ki jelölhető?
Bárki és bármi, ami Magyarországon veszélyt jelent(het) a privacy-re, azaz a háborítatlan magánélethez való jogra. Azaz nem az számít, hogy törvénytelenség történjen, hiszen ha ez lenne a kritérium, akkor nem lehetne például egy törvény megalkotásáért/elfogadásáért Nagy Testvér Díjat odaítélni (miként erre már jó néhányszor volt példa a nemzetközi gyakorlatban). De azért akad néhány szabály: például az, hogy mivel a Nagy Testvér Díj nem politikai díj, ezért politikai szempontokat nem áll módunkban figyelembe venni (a jelöltek között egyaránt szerepelt már Magyarországon is baloldali sajtó és jobb oldali politikus). Meg például az is, hogy a felelősség nem terjed korlátlanul felfelé, és egy nagy állami intézmény nem megfelelő adatkezelése esetén a vezetője jelölhető, de nem jelölhető a felettese (hacsak nem ő is tevőlegesen hozzájárult a privacy-sértéshez). Máskülönben az állami szervek kategóriájában minden évben az aktuális miniszterelnök vinné el a Díjat – és ennek bizony nem sok értelme lenne.
Zsűri
A zsűri az internetes jelölések lezárulása után – természetesen nem ömlesztve, hanem előkészítve és például személyek, intézmények köré csoportosítva (illetve a sajtóban és az Interneten hozzáférhető háttérinformációkkal kiegészítve) – az összes jelölést megkapja, és ezeket is felhasználva, de szabadon dönt arról, hogy kit vegyen fel a jelöltek listájáról.
Az érintetteket természetesen értesítik, hogy bekerültek a jelöltek közé, és elegendő időt kapnak arra, hogy megtegyék esetleges észrevételeiket (például felhívják rá a zsűri figyelmét, ha az téves információk alapján jelölte őket). A jelöltek listáját csak ezt követően hozzák nyilvánosságra, és ettől kezdve lehet arra szavazni – ismét csak az Interneten -, hogy kinek jusson a Közönségszavazatok Díja.
Kategóriák
Magyarországon – többé-kevésbé összhangban az országról országra változó nemzetközi gyakorlattal – összesen öt kategóriában lehet jelölést tenni, illetve szavazni:
Állami Szervek Nagy Testvér Díja
Cégek Nagy Testvér Díja
Magánszemélyek Nagy Testvér Díja
Pozitív E-privacy Díj
Közönségszavazatok Nagy Testvér Díja
Mivel az elnevezések leginkább magukért beszélnek, ezért egyfelől azt érdemes kiemelni, hogy a Pozitív E-privacy Díjat (az elnevezéssel összhangban) az kaphatja meg, aki a legtöbbet tette az emberek személyiség jogainak védelmében. Illetve azt, hogy a Közönségszavazatok Díja az egyetlen kategória, amibe a zsűrinek nincs beleszólása – itt az számít, hogy ki/melyik szervezet kapta a legtöbb szavazatot az Interneten (és ennek megfelelően kit tartanak az emberek a privacy-ra nézve a legveszélyesebbnek).
A díjátadásról
A díjátadás rendszerint látványos: a Privacy International eredetileg az Oscar-díj átadásának mintájára képzelte el. A résztvevők a legkülönfélébb öltözeteket viselik a páncélos vitéztől Darth Waderig bezárólag, ugyanis törekszenek rá, hogy az esemény ne csak fontos, hanem látványos is legyen. Gyakran kapcsolják össze (például az USA-ban) privacy-konferenciával, ami lehetővé teszi, hogy több szakember vegyen részt rajta.
Az eredeti Nagy Testvér Díj egy férfiarcot ábrázol, amibe egy bakancs tapos bele. A különböző országok azonban ezt nem feltétlenül veszik át: van, ahol egy szétroncsolódott női fej; vagy például Ausztriában üveghengerbe zárt csótányok jelképezik a díjat.
Magyarországon évről évre változik, hogy mit kapnak a nyertesek: 2001-ben összeroncsolt számítógépes klaviatúrát, 2002-ben pedig üvegbúrába zárt műrovarokat vehettek volna át (de senki nem jelent meg a díjátadón).
Külföldön például az FBI Carnivore nevű internetes megfigyelő-programjáért kapott Nagy Testvér Díjat; a Microsoft, a DoubleClick, valamint a floridai Tampa városa, mivel a Super Bowl kupa nézőközönségét arcfelismerő szoftverrel összekapcsolt kamerákkal pásztázták (ezt a kupadöntőt később “Snooper Bowl”-nak, vagyis “szimatoló”-nak keresztelték át a nézők, mivel itt az emberek után szimatoltak a hatóságok). A 2003-as amerikai Nagy Testvér Díjat Osama Bin Laden mellett a TIA (Total Information Awareness) lett befutó (ez utóbbi azért, mert totális adatbázist akart kiépíteni).
A díjazottak általában persze nem jól reagálnak, és mivel nem hajlandóak átvenni a Díjat, ezért ezt egy előre felkért személy teszi meg a nevükben. De vannak azért kivételek is. Amikor az 1999-es amerikai Nagy Testvér Díjat a Microsoft kapta meg, akkor a Microsoft egy alkalmazottja, Saul Klein kiment a pódiumra, és nagy beszédet tartva kifejtette, hogy eddig még soha nem nyert semmilyen díjat; majd pedig az Oscar-díj átvételkor szokásos stílusban megköszönte szüleinek eddigi támogatásukat, stb.Vagy említhetnénk a DoubleClick-et, amely 2000-ben az internetes “cookie”-k (sütik) alkalmazásáért kapott Nagy Testvér Díjat az USA-ban, 2001-ben pedig a privacy-konferencián felszolgált sütiket szponzorálta. Magyarországon eddig egyetlen jelölt vagy nyertes sem jött el a díjkiosztóra.
Ütemezés:
Jelöléseket 2003. szeptember 1. és 25. között lehet tenni a http://www.nagytestverdij.hu (vagy http://www.bigbrotherawards.hu vagy http://www.hu.bigbrotherawards.org) címen.
A zsűri 2003. október 6-ig értesíti azokat, akiket – a jelölések figyelembe vételével – esélyesnek talált a Nagy Testvér Díjra. A jelölteknek október 21-ig van lehetőségük megtenni az ellenvetéseiket. A jelöltek listája október 25-én felkerül az Internetre, és innentől kezdve november 6-ig immár arra lehet szavazni, hogy ki kapja meg a “Közönségdíjat”.
“Nyertesek” 2001-es listája:
Állami szervek Nagy Testvér Díja: Igazságügyi Minisztérium a munkahelyek és iskolák bekamerázására vonatkozó törvénytervezet miatt.
Az IM javaslata lehetővé kívánta tenni, hogy nyilvános helyeken, sőt, nevesítve oktatási intézményben és munkahelyen azt ott jelenlévő személyek megfigyelése céljából kép- és hangfelvételt rögzítő berendezést helyezzenek el, ehhez mindössze annyi szükséges, hogy a megfigyelés tényéről és az eszköz helyéről tájékoztatást adjon az elhelyező. Ezen kívül a javaslat előírta, hogy ha a felvételen bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség gyanúja észlelhető, akkor a felvétel erre vonatkozó részét haladéktalanul át kell adni az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak.
A javaslat leplezetlenül a személyek megfigyeléséről és lehallgatásáról szólt, mely a magánszférába történő egyik legdurvább beavatkozás. A “jelen lévő személyek” megfigyelése, mint adatkezelési cél nem felel meg az alapjogok korlátozására fennálló alkotmányossági kritériumoknak.
A törvénytervezeteket a hírek szerint olyan kritikák érték, mely miatt az IM átdolgozza javaslatát, azonban ez nem változtat azon, hogy eredeti szándékuk az információs önrendelkezési jog széles körű, elfogadhatatlan korlátozása volt.
Cégek Nagy Testvér Díja: Tesco-Global Rt. Budaörs: az alkalmazottak kamerás megfigyelése miatt.
A Tesco-Global Rt. Budaörs az alkalmazottak tájékoztatása és beleegyezése nélkül kamerával figyeli a dolgozóit, a felvételeket tárolja, és például munkaügyi viták esetében bizonyítékként visszajátssza nekik.
Magánszemélyek Nagy Testvér Díja: Répássy Róbert képviselő: a lex Répássy-ért.
A Répássy által kidolgozott törvénymódosítás a kötelező sajtó-helyreigazítás mellett bevezette a válaszadás jogának elnevezett intézményt is. Az általánosan elterjedt vélekedés szerint a lex Répássy mögött az újságírók megfélemlítésének szándéka áll. Ráadásul a MÚOSZ-választmány szerint mind a Polgári-, mind pedig a Büntető Törvénykönyv eddig is lehetővé tette a médiában megjelent és sérelmesnek tartott tényállítás, illetve vélemény miatt személyiségi jogi per indítását.
Közönségszavazatok Nagy Testvér Díja: Az Országimázs Központ: ebben a kategóriában 39,4 százalékot kapott az internetes szavazóktól, tehát egyértelműen első lett.
Az adatvédelmi biztos ajánlása (amit az OK továbbra is figyelmen kívül hagy):
vizsgálatot kell folytatni az Országjáró postázásával összefüggő jogellenes adatkezelésekkel kapcsolatban
gondoskodni kell a lemondó nyilatkozatok, illetve az azokról készült adatállományok megsemmisítéséről
a jövőben a közérdekű információk terjesztésére olyan megoldást kell választani, amely garantálja a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog maradéktalan érvényesülését. A jelenlegi jogi szabályozás szerint állami szervek tájékoztató anyagokat névre szólóan azoknak küldhetnek, akik azt (nevük és lakcímük megadásával) kérik
Pozitív e-privacy díj: Dr. Majtényi László, mint adatvédelmi biztos az utóbbi években vitathatatlanul ő tette a legtöbbet az állampolgárok információs magánszférájának megvédéséért.
“Nyertesek” 2002-es listája:
Cégek Nagy Testvér Díja:
Microsoft: a Passporton keresztül adatokat gyűjtött a felhasználók internetezési szokásairól anélkül, hogy erről tájékoztatta volna őket; a Windows 2000 SP3 telepítéséhez olyan licencet kell elfogadni, melynek értelmében a Microsoftnak joga van a számítógépen található szoftverekről adatokat gyűjteni; a Microsoft Media Player folyamatosan logolja, hogy a felhasználó milyen zeneszámokat hallgat, stb. A Microsoft Nagy Testvér Díjat kapott az Amerikai Egyesült Államokban és Spanyolországban is.
Állami Szervek Nagy Testvér Díja:
Magyar Rádió: a Magyar Rádió munkatársait írásban kötelezték, hogy az átvilágítás eredményét mutassák be – noha erre a Rádiónak nem lett volna joga.
Magánszemélyek Nagy Testvér Díja:
Lakat T. Károly: közszolgálati televízió munkatársaként a Való Világ házba tett látogatásáért és különösen a gyilkosság elkövetésével gyanúsított kiskorú S. K.-val folytatott televíziós interjúért, illetve eddigi, a médiában való tevékenységéért.
Közönségszavazatok Díja:
BSA: hatóságnak tünteti fel magát és fenyegetően lép fel a felhasználók ellen, noha csupán egyes szoftvergyártók érdekképviseletére létrehozott nonprofit szervezet.
Megjegyzés: Az Országgyűlési Biztosok Hivatala (Péterfalvi Attila, a jelenlegi adatvédelmi biztos nevében, aki ennek a kategóriának a nyerésre esélyes jelöltje volt), 2002. november 4-én juttatott el a zsűrinek a jelöléssel kapcsolatban további, máshogyan nem hozzáférhető információkat. A Zsűri ezeket is figyelembe véve jutott 5:1 arányban arra az álláspontra, hogy a kérdésben nem tud dönteni, mivel nem állnak megbízható adatok a rendelkezésére.
Pozitív E-privacy Díj:
Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete (LME) a nyílt forráskódú Linux terjesztéséért és a honosításban vállalt szerepért. A nyílt forráskód a leghatékonyabb eszköz a beépített hátsó ajtók és az egyéb, a felhasználók megfigyelését lehetővé tevő megoldások ellen.
A zsűri tagjai éles vitát folytattak a Big Brother Show, illetve a Való Világ jelöléséről, de végül arra a következtetésre jutottak, hogy ebben az esetben nem kívánnak állást foglalni, mivel alapvetően ízlésvitáról van szó, és ezért egyik kategóriában sem jelölték.