TIMF: középpontban a marketing

Idén is a marketing és az informatika, a távközlés kapcsolata állt a HTE (Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület) által szeptember 18-án – 1997 óta immár hetedik alkalommal – megrendezett Távközlési és Informatikai Fórum gazdag tematikájú, szekciókba szervezett előadássorozata középpontjában.

A Tankó Zoltán vezette „Marketing-üzleti stratégia, piackutatási helyzet” szekcióban elhangzott előadások közül a Hírközlési Felügyelettől Baboss Csaba a piackutatás, piacelemzés szabályozásban betöltött szerepéről beszélt. Előadásából kiderült, a hatóság számára ma elsősorban az alapvetően mennyiségi jellegű (szolgáltatói oldali) adatok elemzésére van szükség, de szükség van az eddigi szabályozói döntésekre történő fogyasztói reakciókat tükröző kereslet oldali vizsgálatokra is. Egy, a Szonda IPSOS HÍF-vel közösen végzett a hazai telekommunikációs szokásokra vonatkozó piackutatásból azt is megtudhatták a résztvevők, hogy a kutatásban résztvevő, a lakosság egészét reprezentáló megkérdezettek közül arányában a legtöbben (38,9 %) nem tudják, hogy több vezetékes szolgáltató van a piacon, vagyis a távközlési piacnyitást a lakossági fogyasztók gyakorlatilag alig érzékelik.

Az ezt közvető, a marketing szerepét a termékfejlesztésben, az értékesítésben és az ügyfélkapcsolatok menedzselésében kerekasztal beszélgetés meghívott résztvevői – Gaál Péter (Matáv), Hoffmann Miklós (Synergon), Ropolyi Róbert (Siemens), Kiss Csaba (Westel Mobil), Seres János (SAP Magyarország) – vitaindítóként az említett vállalati területek együttműködésének szükségességéről, ennek kritikus kérdéseiről, illetve ezek megoldási lehetőségeiről mondták el elsőként tapasztalataikat. A vita kiszélesedésekor az oktatás-képzési elvárások és a napi munka összeegyeztethetősége is szóba került.

A „Piaci igények, piaci részesedések” szekció legfigyelemreméltóbb előadását az Internetről, mint a versenyelemzés és az üzleti információszerzés eszközéről a Matávnál e témában, a Vivendi felvásárlása kapcsán kutatásokat végző Jüttner Ádámtól hallhatták a résztvevők. Jüttner azt kutatta, milyen cégek, befektetők, illetve befektetőcsoportok állhatnak a távközlésben nem érdekelt felvásárlók mögött és milyen célok mozgatják azokat, kell-e és ha igen, milyen erős versenytársra kell a Matávnak ezen felvásárlás következtében számítania. Szintén ebben a szekcióban hangzottak el a Szonda IPSOS-nak a HIF megbízására 1.600 család bevonásával a lakossági távközlési fogyasztási szokásokról (Internet, kábel TV, mobil- és vezetékes telefon) készített felmérésének eredményei. Eszerint a háztartások közel 70 százalékánál van többfajta telekommunikációs eszköz, legtöbben, mintegy egynegyedükben ez mobiltelefont, kábelTV-t és vezetékes telefont jelent. Mintegy háromnegyedük rendelkezik vezetékes telefonnal, a mobil telefon ellátottság pedig folyamatosan nő, a 14-17 éve közötti gyereket nevelő családoknál a legmagasabb (96 százalék). A mind a négy eszközt használók aránya mindössze 7 százalék. A mintában szereplő háztartások mintegy 6 százalékában a felsorolt telekommunikációs eszközök egyikes sincs.

A HP marketingigazgatója, Mezriczky László által vezetett délutáni, a lokális-globális kommunikáció viszonyáról szóló kerekasztal beszélgetés vitaindítójába résztvevő gyakorló vállalati marketing szakemberek, független média szakértő és PR szakember jelenléte biztosította a mai napig vitát kavaró téma több szemszögből történő értelmezését. Olyan kérdésekre keresték a választ, hogy vajon milyen mértékben lokalizálható a kintről behozott kommunikációs stílus, tartalom, kell-e ezzel egyáltalán foglalkozni és ha igen, a kötöttségek milyen eszközök igénybevételével oldhatók, így került elő a PR, a társadalmi szerepvállalás kérdése. Vita alakult ki a médiavásárlási szokásokról és példák kerültek elő arra, hogy egy globális vállalati döntés, cégegyesülés, névváltoztatás milyen hatásokkal járhat az adott országban, illetve lehet-e világsikerre vezetni egy helyi kezdeményezést.

A két Piackutatás és elemzés szekció keretében a Teleszkóp Kft. képviseletében megszólaló Nemeskéri István az Internet-használati szokásokról, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatói, illetve állami támogatások összefüggéseiről szóló, 2002-ben végzett kutatásuk eredményeiről beszélt. A kutatási eredmények többek között azt mutatták, hogy az Internet-penetráció növekedését célzó támogatásoknak elsősorban az otthoni számítógép és Internet-hozzáférést – a felhasználót, a felhasználást és nem a gyártót, illetve a szolgáltatót – kell támogatnia. Az oktatás, ismeretterjesztés szintjén pedig nem a tárgyi tudásra, hanem a kultúra terjesztésére kell a hangsúlyt helyezni.

Az ügyfélkapcsolat és a vállalati kultúra kapcsolatával foglalkozó szekcióban az Ericssontól Éry Gábor „Telecom üzletkötés Macedóniában” című előadásában két multinacionális nagyvállalat (Deutsche Telekom és Ericsson) leányvállalatainak mobiltávközlés területén történt együttműködését vázolta fel annak bemutatására, hogyan lehet a globális műszaki, illetve marketing ismeretet és jól működő folyamatokat egy adott helyi piacon alkalmazni. Mint kiderült, a földrajzi távolság nem feltétlen gátja az élő kapcsolat fenntartásának, megfelelő szervezéssel az üzleti folyamatok a marketing kommunikáció különböző fajtáinak segítségével mozgásban tarthatók, s a kulturális különbségek – a sajátosságokat figyelembe véve – akár a kapcsolatok javára is válhatnak.

Végül eljutva a marketing kommunikáció megoldásaiig, például a Matáv előadásában, az üzleti kommunikációban alkalmazott új kommunikációs technikák kapcsán az üzleti kommunikációs csatornák változásáról, az e-mail és beszéd alapú kommunikáció az üzleti életben folyó versenyéről hallhattak a résztvevők.

Az elhangzott arányok közül kettőt kiemelve, a vállalaton belül használt kommunikációs eszközök első öt helyezettje nagyvállalatok esetében: