Az online kereskedelem jelenlegi helyzete Magyarországon

Magyarországon 1999-ben indult el az online áruházak létrehozása. Mára (már/csak? – nézőpont kérdése) a vállalatok 8%-a kínálja, adja el áruit, szolgáltatásait az Interneten. 2002-ben a számítógépes hálózaton érkezett megrendelések forgalma elérte a 354 milliárd forintot. Az e-boltok forgalma 2003-ra várhatóan eléri a 6 milliárd forintot.

Magyarországon a lakosság 1,6%-a, az Internet-használók 6,6%-a vásárolt már Interneten, ugyanakkor az Egyesült Államokban a teljes kiskereskedelmi forgalom 1,5%-a bonyolódik a világhálón. Az örvendetes fejlődés mellett van még merre növekednünk.

Az előzőekből is jól látszik, hogy mennyire időszerű volt az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó, avagy az Internetre most kilépni szándékozó cégek és a törvényhozás, államigazgatás képviselői találkozásának a megszervezése.

A Marketing Kommunikációs Intézet és a Könyvkereső Kft. által rendezett, az e-kereskedelem szabályozásával, számítástechnikai és marketingkérdéseivel foglalkozó konferencián lezajlott előadások és a kerekasztal-beszélgetések során elhangzottak szerint az APEH és a VPOP szabályai az európai uniós csatlakozás után módosulnak, alkalmazkodva az uniós előírásokhoz. A fogyasztóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettséget az IHM által most módosításra előkészített törvény szabályozza majd, hiszen a fogyasztók védelme különösen nagy hangsúlyt kap az online kereskedelemben a vásárló bizalmának megnyerése érdekében.

Az online kereskedelemmel már foglalkozó (illetve ilyen tevékenységet tervező) cégek számára a személyi adatok biztonságos kezelését, a szerzői jogok védelmét is jogszabály írja elő. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala az online kereskedelemmel foglalkozó cégek tevékenységét csomagküldő kereskedelemnek tekinti, és egy többször módosított 1989-es rendelet értelmében elvárja, hogy a vonatkozó bejelentési kötelezettségnek eleget tegyenek.

A konferencia levezető elnöke és a két szekcióvezető a felsőoktatásból került ki, dr. Bőgel György (CEU Graduate School of Business), dr. Kiss Ferenc (BME GTK Információ- és Tudásmenedzsment Tanszék) és Móricz Péter (BKÁE Vezetési és szervezési tanszék) személyében. A kerekasztal beszélgetések moderátorai Fischer Gábor (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület), illetve Egyed László voltak.

A mintegy százfős hallgatóság a délelőtti előadásokból megismerkedhetett az internetes kereskedelem hazai helyzetével, az elektronikus fizetés lehetőségeivel. Összefoglalót kaptak arról, hol tart a törvényi szabályozás és milyen engedélyezési eljárások vonatkoznak a virtuális térben kereskedő vállalkozásokra. A befejező előadás az e-kereskedelemben rejlő lehetőségekkel foglalkozott. A délelőtti részt a fogyasztóvédelemmel foglalkozó kerekasztal zárta, melyen részt vett az IHM, a FVF, az APEH, az Inforum, valamint egy, az internetes kereskedelem jogi kérdéseire szakosodott ügyvédi iroda képviselője.

A délután két szekcióban folyatódtak az előadások. Az első szekció az e-kereskedelem környezetével foglalkozott, itt kaptak helyet az informatikai, adatvédelmi és jogi kérdésekkel foglalkozó előadások, az elektronikus kereskedelem iránti bizalom megerősítésével kapcsolatos feladatokat taglaló prezentációk, és megismerhettek a hallgatók egy, a biztonságos elektronikus aláírást támogató szoftvert is.

Ez alatt a másik szekcióban a „nagy öregek”, az elektronikus kereskedelemben évtizedes tapasztalattal bíró cégek képviselői tartottak előadást az online kereskedés tapasztalatairól, égető kérdéseiről és biztató kilátásairól.

Az eseményt záró kerekasztal-beszélgetés volt hivatott eldönteni a nap folyamán elhangzottak alapján, hogy valóban online-e az online kereskedelem ma Magyarországon.

Az online kereskedelemmel összefüggő törvényi szabályozások kialakulóban/átalakulóban vannak, ráadásul számos vállalkozás most ismeri fel az online formában rejlő lehetőségeket. A konferencián elhangzott vélemények alapján elmondható, hogy igen nagy szükség van olyan fórumokra, amelyek alkalmat adnak e terület számára az információcserére, a szakmai tapasztalatok megosztására.