Fúziók az Unió előtt

Brüsszelben már nagy a gyakorlat: az Európai Bizottság szinte minden nap dönt a tagállamok üzleti vállalkozásait érintő kérdésekben. Uniós tagságunk napjától kezdve a hazai gazdasági élet szereplői is bekerülnek majd az EU látókörébe, és nekik is meg kell felelniük az EU-piac játékszabályainak. Eddig azonban számos problémát vetett fel a tagjelölt országok beilleszkedése a közösségi versenypolitikába. Talán éppen ezért igyekeznek néhányan még a csatlakozás előtt lebonyolítani a vállalati magatartást szabályozó versenypolitikákat érintő folyamataikat.

Vajon Magyarország hogyan áll a szabályok betartásával?
Az Országgyűlés még 1989-ben fogadta el az első versenytörvényt, amit az óta több ízben is módosítottak. A 2000 negyedik negyedévében történt változtatás a vállalati magatartásokkal foglalkozó szabályozás tekintetében lényegében biztosította a teljes harmonizációt. Az úgynevezett klasszikus versenyjog (mindenekelőtt a kartellellenes politika) felügyelete a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) alá tartozik, amelyet még 1990-ben hoztak létre. A GVH évente jelentést készít, amit az Országgyűlés megvitat és elfogad (vagy elutasít). A konkrét versenyügyekben a Versenytanács dönt, amely bejelentésekre vagy saját kezdeményezésre indít vizsgálatokat és hoz döntéseket. A vállalatok a döntések ellen bírósághoz fordulhatnak. Az Európai Bizottságban általában elégedettek a versenyügyeket vizsgáló hazai hatóságok tevékenységével. A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyarországi versenyszerv megfelelően látja el feladatát, tehát biztosak lehetünk abban, hogy megfelelő döntés születik január 29-én is.

EU-s versenyjogi szabályok még a csatlakozás előtt
Persze nem volt könnyű idáig eljutni. A jelenleg és majdan csatlakozó közép- és kelet-európai országoknak a rendszerváltás óta szinte a semmiből kellett létrehozniuk a piacgazdaság és az Unió követelményeinek megfelelő versenyjogi szerkezetet. Az Európai Unió és a tagjelöltek a ’90-es évek első felében aláírták a társulási (európai) megállapodásokat, melyekben a csatlakozni vágyók kötelezettséget vállaltak arra, hogy a versenypolitika területén a közösség szabályaihoz közelítik a saját törvényeiket. Az Európai Unió a kartellellenes és a vállalati fúziós politika területén általában kielégítőnek tartja a tagjelöltek előrehaladását a jogharmonizációban és az intézményi háttér megteremtésében. Ám Brüsszel szerint a tagjelölt országoknak nem elég a csatlakozás előtt átvenni a versenyjogi szabályokat, de azokat már alkalmazni is tudniuk kell. Talán nem véletlenül, de Unió megközelítése szerint az érintett államok hatóságainak és gazdasági szereplőinek időben hozzá kell szokniuk a Közösségben megkövetelt versenypolitikai fegyelemhez, hogy belépésük ne okozzon zavarokat a belső piacon.

Vállalati magatartást szabályozó versenypolitikák – vállalati összeolvadások
Sokszor halhattuk már, hogy a versenypolitika a belső piac egyik tartópillére. A vállalati magatartást szabályozó versenypolitikák közül a legfiatalabb a vállalati összeolvadások, azaz fúziók ellenőrzése. Az Európai Unióban a cégegyesülések jelentős részével szemben nem merül fel kifogás, sőt gazdaságpolitikai és versenyképesség javítási értelemben kifejezetten hasznos jelenségnek tekintik. A vállalati összeolvadásokat a piaci terjeszkedésen kívül általában a költségkímélés és ezáltal a hatékonyság növelésének szempontjai indokolják. Az olyan cégfúzióknak pedig kifejezetten örvendenek, amelyek bezárás előtt álló vagy hosszú haldoklásra ítélt vállalatok megszerzését célozzák. Brüsszelben a fúziónak három alaptípusát különböztetik meg: a horizontális (amikor a termelés azonos szintjén levő cégek egyesülnek), a vertikális fúziót és a konglomerátumszerű összeolvadást. (Általában a horizontális cégegyesülések kapcsán merülnek fel versenyjogi problémák.)

Fúziók az Unió előtt
A GVH 2004. január 29-én két versenytanácsi tárgyalást tart: a Matáv Rt. és a Kis-Astrasat Kft., valamint a Vidanet Rt. fúziójával kapcsolatban is dönt. Polgárdy Géza, a Gazdasági Versenyhivatal sajtófőnöke megkeresésünkre elmondta, hogy az eredményt még a tárgyaláson kihirdetik, az erről szóló határozatot pedig írásban juttatják el az érintettekhez. Ha a Versenyhivatal engedélyezi a két fúziót, a határozat kézhezvétele után nincs akadálya a társaságok beolvasztásának.

A fúziók oka iránt érdeklődve megkerestük Liptai Istvánt (Kis-Astrasat), és Bercsényi Péter vezérigazgatót (Vidanet), akik sajnos egyetlen szót sem tudtak hozzáfűzni az eseményekhez, a Matáv pedig a döntés eredményétől függően ad majd tájékoztatást.

***
Az Európai Bizottság 2003. november 5-én közreadta az Európai Unióhoz csatlakozó országokról készült monitoring jelentését. A Magyarországról szóló jelentés versenypolitikával foglalkozó részét. Ebből leszűrhető, hogy Magyarország a versenyfejezetet illetően lényegében teljesíti a csatlakozási tárgyalásokból fakadó kötelezettséget és vállalásokat, és várhatóan képes lesz a csatlakozás időpontjától a vonatkozó acquis alkalmazására. A tagsági felkészülés befejezése során Magyarországnak tovább kell fejleszteni mind a trösztellenes mind az állami támogatásokra vonatkozó jogalkalmazást és végrehajtást. Be kell fejeznie azon jogalkotási kiigazításokat, amelyek biztosítani fogják a betartatási gyakorlat ilyen irányú megerősítését. Különös figyelmet igényel az adószabályok módosítása annak érdekében, hogy az adókedvezményekre vonatkozó, elfogadott változtatások bevezetésre kerülhessenek a csatlakozásig.