Folytatódik a küldetés a Marson

Az Opportunity Marsjáró legutóbb készített fényképeit nézve talán kevesen gondolnak arra, hogy a panorámakamerák által készített képek összeillesztését milyen technológiai háttér biztosítja. Hogyan lesz lehetséges az, hogy két kamera által egyszerre két felvett képből a távolságok meghatározására is lehetőséget adó páratlan panoráma- és háromdimenziós képek jöjjenek létre. Talán kevesen tudják, hogy a Mars bolygót bemutató képek többek között a Sun Microsystems Java nyelvére épülő szoftvereknek köszönhetők.

A Java nyelv a Sun Microsystems nyílt platformú programozási nyelve és környezete (a világon már mintegy 120 millió eladott mobil készülék használja a Java nyelvet). A Mars expedícióval minden eddiginél szélesebb értelmet nyert a Sun „Java mindenütt” víziója, hisz már nem csak a földi környezet számtalan pontján – a gépjárművektől kezdve a mobil eszközökön át -, hanem a földön kívüli világ megismerésében is számos rendszer működik Java technológiával.

A Java a Mars Rover küldetésben jelenleg a legnagyobb szerepet a földi irányításban, és a képek feldolgozásában játsza, tehát azokon a kulcsterületeken, amelyek kritikus fontosságúak a sikerben. A Java alapokon működő Maestro nevű vezérlő- és adatmegjelenítő rendszer segítségével a képeket három dimenzióban lehet előállítani, megjeleníteni és elemezni. A program mindezt úgy teszi, hogy a NASA szakemberei és más tudósok a világ minden táján nemcsak megtekinthetik az adatokat, hanem bele is szólhatnak a küldetés folytatásába. Emellett a Maestro adatainak „civil” változatát bárki megtekintheti és letöltheti.

A képek feldolgozásához a Java Advanced Imaging nevű Java alkalmazást használják. A panorámaképeket a Rover két kamerájával felvett képekből állítják elő: mivel a két kamera kissé eltérő képet lát, megfelelő korrekciós eljárással viszonylag pontosan kiszámítható, hogy a fotók egyes elemei valójában milyen távolságra vannak. Ennek az információnak a birtokában a JPL tudósai képesek valódi háromdimenziós képeket alkotni, előállítani a felszín modelljét, majd a modellre ráfeszíteni ismét a felvett képet. A földi vezérlőrendszer – a teljes adatmegjelenítés, a felhasználói felület, az adatbázis nagy része – jelentős része Java alkalmazás.

A Maestro webhelyén található két letölthető anyag közül az első maga a Maestro alkalmazás, a másik az eddigi információk a Marsról. A különböző platformokhoz (Solaris, Windows, Linux stb.) különböző verziók tölthetők le, ami jelzi, hogy milyen jól hordozhatók a Java programok. 3D modellben lehet mozogni, ténylegesen körbe lehet járni a leszállási zónát, meg lehet tekinteni, hol nem eresztett le tökéletesen az egyik légzsák. Mindez a bejárható megjelenítés szabványos Java alkalmazásokkal történik, mint a Java 3-D API, a Java Advanced Imaging API, Java hálózati API- és persze a felhasználói felület API-jai. A nyilvános Maestro verzióban a Roven 3D modellje is látható, sőt, vezethető is a szimulált felszínen.

A Java népszerűségét sok részlet bizonyítja. A tudósoknak nagyon fontos kritérium volt, hogy a Java több platformon is fusson. A JPL-nél megtalálhatók Solaris, Linux, Windows valamint Apple gépek – és ez mindegyiken működik. Továbbá kihasználhatták a Sun szabványos API könyvtárait – a 3D modellezéshez, a speciális képalkotáshoz, a felhasználói felülethez és a hálózatkezeléshez. Ezenfelül sokat jelentett a hatékonyság is, ami a JPL szoros költségvetése mellett fontos kritérium volt, valamint az, hogy a Javában megbízható alkalmazások készíthetők, és az adatbázisok biztonsága, integritása is igen magas színvonalú.