Fogyasztóvédelem a csatlakozás küszöbén

Az egységes európai piac megköveteli, hogy a fogyasztók e piac bármely részén egyformán biztonságos és jó minőségű árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz jussanak hozzá. Mindez erősíti a fogyasztók bizalmát, amely elengedhetetlen a piac többi szereplőjének sikeréhez is. E felismerés következtében a fogyasztóvédelem szerepe az Európai Unióban felértékelődött.

Az 1998. március 1-jei hatályba lépés óta eltelt időszak tapasztalatai alapján a Kormány elvégezte a fogyasztóvédelmi törvény felülvizsgálatát, melynek eredménye szerint a törvény alapvetően elérte a kitűzött szabályozási célokat. Az Európai Unió tagjaként való zökkenőmentes működés biztosítása, illetve a jogalkalmazás további megkönnyítése érdekében azonban szükségessé vált a fogyasztóvédelmi törvény néhány rendelkezésének módosítása.

A törvénymódosítás elsődleges célja az Európai Unió tagjaként való zökkenőmentes működés érdekében szükséges feltételek teljes körű megteremtése volt. Ez egyrészről a még hátralévő jogharmonizációs feladatok teljesítését, másrészről pedig az Európai Unió joggyakorlatához, illetve fogyasztóvédelmi elvárásaihoz való igazodást jelenti.

A fogyasztóvédelmi törvény általános termékbiztonságra vonatkozó szabályozása az 1997-es európai közösségi jogi követelményeknek megfelelően készült el, azonban az Európai Unióban azóta új irányelvet fogadtak el ezen a területen. Az általános termékbiztonságról szóló új irányelv célja, hogy az Unió a szabályozással járuljon hozzá a fogyasztók egészségének és biztonságának védelméhez. A fogyasztóvédelmi törvény rögzíti azoknak az áruknak az alapvető biztonságossági követelményeit, amelyekre szabvány vagy más rendelkezés nem állapít meg speciális műszaki-biztonsági előírásokat. Szintén a törvény határozza meg a gyártó és a forgalmazó termékbiztonsággal kapcsolatos kötelezettségeit. A részletes szabályokat és a hatóságok kötelezettségeit a fogyasztóvédelmi törvény felhatalmazása alapján az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piac-felügyeleti eljárásról szóló kormányrendelet tartalmazza. Az új uniós rendelkezéseknek megfelelően a törvénymódosítás a biztonságossági követelményeket, továbbá a gyártók ezzel kapcsolatos kötelezettségeit az új elvárásoknak megfelelően kiegészítette. A termékbiztonsági irányelv további szabályainak átvételére a kormányrendelet módosításával került sor.

Szintén az európai uniós tagsággal áll összhangban a címkézési szabályok módosítása. Ennek lényege, hogy az uniós joggyakorlatnak megfelelően a csatlakozás időpontjától csak azoknak az áruknak az esetében kötelező a származási hely feltüntetése, amelyek nem az Európai Gazdasági Térség államaiból származnak. Természetesen az új rendelkezés nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az Európai Gazdasági Térség államaiból származó árukon önkéntesen, esetleg marketing célokkal továbbra is feltüntetésre kerüljön a származási hely. A környezettudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében a címkézési követelmények közé beépítésre kerültek a hulladékgazdálkodással kapcsolatos figyelmeztetések is.

Az 1998-tól hatályos fogyasztóvédelmi törvény a fogyasztói jogviták hatékony, gyors és olcsó elintézése érdekében létrehozta a békéltető testületek intézményét, mint az alternatív vitarendezési fórumok új, speciális szerveit. A békéltető testületek a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére az Európai Bizottság vonatkozó ajánlásának megfelelően független testületként jöttek létre. Működésük eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy jelentős szerepet játszanak a fogyasztói jogviták peren kívüli rendezésében, a fogyasztók számára a bírósági eljárásnál gyorsabb és olcsóbb rendezést biztosítanak, ezért a fogyasztók körében egyre népszerűbbek. A módosítás tartalmazza a pontosításokat, illetve kiegészítéseket, amelyekkel a békéltető testületek eljárása még hatékonyabbá, gyorsabbá és ingyenessé válik.

A törvényjavaslatban foglaltak alkalmazása nem kíván különösebb felkészülést sem a gazdaság szereplőitől, sem a jogalkalmazóktól, ezért a hatályba léptetésre a kihirdetést követő 30. napon, illetve az uniós tagsághoz közvetlenül kötődő rendelkezések esetében az Európai Unióhoz való csatlakozás napján kerül sor.

Az Irányelv harmonizációja keretében Magyarországon a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szerint, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek számára megnyílik a lehetőség, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás keretében az összes tagállam területén felléphessenek a kollektív fogyasztói érdekek védelmében.

E jogosultság megszerzéséhez igazolniuk kell, hogy az alapszabályukban meghatározott céljuk a fogyasztók érdekeinek védelme és e célnak megfelelően legalább két éve működnek, továbbá magánszemély tagjaiknak száma legalább ötven fő.

Ha egy társadalmi szervezet a fenti feltételek meglétét igazolja, lehetősége nyílik felkerülni az Európai Bizottság által vezetett uniós szintű listára, ami megkönnyíti a más tagállamok területén észlelt visszaélések esetén a fellépést hivatalos eljárásokban a kollektív fogyasztói érdekek védelmében.

Magyarországon a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek számára e kormányrendelet elfogadásával nyitottá válik a lehetőség, hogy tevékenységük hatáskörét kiterjesszék, és az uniós piacon segítségére siessenek a magyar fogyasztóknak, abban az esetben, amikor sok esetben más tagállam területén tapasztalnak jogsértéseket. Ezekben az esetekben a fogyasztók igényelni fogják a szakszerű segítséget az EU más tagállamaiban.

A rendeletet a Kormány elfogadta, kihirdetése áprilisban várható.

A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek jelentős pillérei a fejlett fogyasztóvédelemnek az Európai Unióban. Az európai gyakorlat szerint ezek a szervezetek olyan feladatokat is ellátnak, amelyek jelenleg Magyarországon állami feladatként jelennek meg (például a fogyasztói panaszok orvoslása, oktatás, stb.). A közösségi vívmányok átvételével – a jogszabályi háttér és állami támogatás biztosításával – Magyarországon is elindult a fogyasztói önszerveződés.

A hazai fogyasztóvédelmi mozgalom európai gyakorlathoz való felzárkóztatását szolgálta a fogyasztóvédelmi törvény fogyasztóvédelmi szervezetekre vonatkozó szabályozása, amely meghatározta e szervezetek fogalmát, feladat- és hatáskörét, valamint a működésük finanszírozási forrását. A költségvetési fejezet 2004-re összesen 160,2 millió forintot (50,2 millió forint támogatást és 110 millió forint tervezett bírságbevételi hányadot) tartalmaz.

A szervezetek a támogatást pályázati úton nyerhetik el. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően 2004-ben is két alkalommal hirdet pályázatot a GKM.

Az első kiírásban a költségvetési támogatás elnyerésére pályázni lehet működési és információs rendszer fejlesztési célú, valamint a fogyasztók tájékoztatását szolgáló programokkal, amelyre a kérelmet 2004. április 30-ig, illetve országos fogyasztói lap kiadásához igényelt támogatás esetében 2004. május 15-ig lehet benyújtani.

A pályázatok elbírálása során előnyben részesülnek a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel közös szervezésű, vagy más szervezetekkel közösen finanszírozott fogyasztói ismeretek képzési, oktatási programjaihoz, valamint a szülők tájékoztatását elősegítő gyermekbarát termékekről (különösen a játékokról, a játékszoftverekről) készített kiadványokhoz.

A tényleges bírságbevételi hányad felhasználására a második pályázati kiírást ez év utolsó negyedévében jelentetik meg, amelynek felhasználására vonatkozó támogatási célok között a GKM szándékai szerint figyelembe veszik a társadalmi szervezetek tagként való működésükből adódó új feladatainak finanszírozási igényét is.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján 1999. évben alakultak meg a békéltető testületek. A testületek létrehozásának célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében.

A valamennyi megyében és a fővárosban létrehozott – összesen 20 – békéltető testület a területi gazdasági kamarák mellett független testületként működik.

A testületek hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. A fogyasztóvédelmi szabályozásban érvényesített jogharmonizációs követelmények jelentősen megnövelték a testületek elé kerülő ügyek számát. A testületek 2003-ban több mint 1.000 ügyet tárgyaltak meg. Eddigi működésük alapján megállapítható, hogy a területi gazdasági kamarák mellet létrehozott testületek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, hatékonyan látják el feladataikat. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Békéltető testületek támogatása fejezeti kezelésű előirányzat címen biztosít forrást a működés finanszírozásához.

A fejezet költségvetésében 2004. évben előirányzott 65 millió forintból 63 millió forint használható fel támogatásra. (2 millió forint szolgál az előirányzat működtetésével kapcsolatos költségek finanszírozására.) A testületek támogatására a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) szerződést kötött a GKM. A szerződés tartalmazza mindazokat a feltételeket, amelyek figyelembevételével a Kamara külön szerződést köt a testületeket működtető területi gazdasági kamarákkal. A támogatás hatékonyabb felhasználása érdekében a 2004. évi szerződés már tartalmazza azt a követelményt is, hogy a területi kamarákkal kötött szerződést a békéltető testület elnöke is aláírja.