Sulinet, e-gazdaság, online kormányzat

Az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ Kutatási Jelentésének legutóbbi száma az információgazdaság, az IKT közoktatásba való integrációja, az e-kormányzat és a számítógépes játékpiac gazdaságtana témáiban tett közzé elemzéseket.

A lap hasábjain olvasható a GKI negyedéves gyorsjelentése az Internet és a kapcsolódó üzleti alkalmazások elterjedéséről és jövőjéről, melynek fókuszában ezúttal a pénzügyi szektor áll. A kutatóintézet mérései szerint a bankok továbbra is pozitívabb, a biztosítók pedig mérsékeltebb várakozásokkal tekintenek az Internetre mint értékesítési csatornára. Az eredmények azt mutatják, hogy 2003-ban is töretlenül növekedett az Internet- és mobilbanki szolgáltatásokra szerződők száma mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelek körében (lakossági ügyfeleknél ez 41, illetve 71%-os, vállalatiaknál pedig 74, illetve 55%-os emelkedést jelent).

A kiadvány bemutat egy, az ITTK műhelyében frissen elkészült tanulmányt, mely a 2003-as, több mint 4.000 oktatási intézményt érintő, Országos Közoktatási Informatikai Felmérés tanulságait összegzi. Ezek röviden így szólnak: a hazai Sulinet program eddigi 7 éve alatt nagyon jelentős eredmények születtek, hiszen például az infrastrukturális alapokat sikerült lerakni (számítógépek, szerverek, helyi hálózatok stb.). Azonban ez az alap mára számos helyen elöregedett, és az infrastruktúra kiépítése nem hozta még magával annak az oktatásban való organikus megjelenését. A képet tovább árnyalja, hogy erős szegmentáció figyelhető meg az informatika iskolában és oktatásban való megjelenésének színvonalában iskolatípusonként, településenként, iskolanagyság szerint.

A folyóirat rendszeresen foglalkozik az online kormányzat kérdéskörével, mely témában ezúttal ismertetésre kerül a TNS 2003-as nemzetközi kutatásának beszámolója. A kutatóintézet 32 országban végzett felmérése szerint világszerte terjed az e-kormányzati szolgáltatások használata; jelenleg átlagosan 30% az e-kormányzat penetrációja, és terjedésének fő mozgatórugóját az Internetet használó fiatal felnőttek csoportja jelenti. Azonban hazánkban hiába duplázódott meg a felhasználók tábora 3%-ról 6%-ra, világviszonylatban Magyarország lemaradása nem csökkent – a vizsgálatba bevont országok között az utolsó előtti helyen szerepel.

Az elektronikus kormányzáshoz kapcsolódik az Infonia Alapítvány tanulmánya is, amely a tudásmenedzsment használatának jelentőségét hangsúlyozza, és főbb feladatait mutatja be a kormányzati munkában. A szerző szerint a tudásmenedzsment hozzájárulhat ahhoz, hogy az e-kormányzati szolgáltatásokat minél jobban és gazdagabb módon lehessen eljuttatni a felhasználókhoz; sem a tudásmenedzsment, sem az e-kormányzat nem a technológiáról, hanem sokkalta inkább a stratégiáról és kapcsolatteremtésről szól. Egyre megalapozottabb, általános vélemény, hogy a hatékony és eredményes e-kormányzat csak akkor valósulhat meg, ha a kormánynak sikerül kiépítenie egy jól működő tudásmenedzsment környezetet.

Az Internet egyre tekintélyesebb helyet foglal el a szabadidő-eltöltésben és szórakozásban, amire egy mindinkább erősödő, komplex iparág épült. A lap két elemzésnek is nyilvánosságot ad, melyek a közelmúltban készültek a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem E-business Kutatóközpontjában a hálózati számítógépes játékok fejlődéséről, a játékgyártás és -értékesítés üzleti modelljeiről és szereplőiről.

A 25. kiadását megért Kutatási Jelentés immár 5 éve színesíti az információs társadalommal foglalkozó hazai kiadványok palettáját. A kéthavonta megjelenő periodika alkalmanként 6-8 tanulmánya többségében frissen végzett empirikus kutatások eredményeit közvetíti az információs társadalom, az Internet, az információ- és tudástechnológia és az informatikai-távközlési ipar különböző kurrens részkérdéseiről – valamint mindezek üzleti, politikai, társadalmi mozgásirányairól és hatáskövetkezményeiről.