Szelektív hulladékgyűjtés az EU környezetvédelmi előírásai szerint – Gyakorlati megvalósítás a Xerox

A nagyvállalatok sokat tehetnek a környezet megóvása és a dolgozók tájékoztatása érdekében – az uniós csatlakozást követő szigorodó szabályozás ugyanis minden céget egyformán érint. Balogh Gyula szelektív hulladékkezelési rendszergazda szerint a magyar cégek nagy része jelentős lépéshátrányban van a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítását illetően.

Balogh Gyula a „Nekem 9” nevű cég tanácsadója úgy véli, hogy a magyar vállalatok elsősorban az alkalmazottak túlterheltsége miatt nem képesek elegendő időt fordítani a szelektív hulladékgyűjtés megszervezésére. A helyzetet nehezíti, hogy nincs elegendő fórum, ahol a cégek begyűjthetnék a szükséges információkat a megvalósítás folyamatáról. Az irodaházi területen várhatóan 2005. január 1-jén lép életbe a szabályozás. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés – gyűjtő sziget, valamint hulladék udvar kombinációjával – 2004. január 1-jén jelent meg Budapest lakosai számára az FKF Rt. végrehajtásában.

A Xerox Corporation vállalati stratégiájának több évtizede része a környezetbarát munkahely megteremtése, valamint a természeti erőforrások védelme. A program részeként a Xerox itthoni leányvállalata 2003 elején az elsők között vezette be a szelektív hulladékgyűjtést Magyarországon. Tekintettel arra, hogy a májusi Európai Uniós csatlakozást követő fél éven belül a keletkezett hulladékok frakciók szerinti gyűjtése és szortírozása minden vállalatnál kötelező lesz, fontos, hogy a vállalati döntéshozók tisztában legyenek a megvalósítás gyakorlati lépéseivel. (Az 1995 évi. LVI törvény alapján, a csomagolás hulladékokra vonatkozó 94/2002 (V.5) Korm.r. 6 § (3) bekezdése határozza meg a csomagoló anyagok visszagyűjtésének mértékét.)

A szelektív hulladékgyűjtés feladata, hogy a hulladékokat minél nagyobb arányban hasznosítsuk, ezzel értékes másodnyersanyagokhoz, energiához juttassuk a termelővállalatokat, egyúttal elkerüljük a környezet felesleges terhelését (hulladéklerakók, új nyersanyagok előállításának környezeti hatásai). A hulladékhasznosítási módok közül előnyben részesítendő az újrafeldolgozás, azaz a hulladék anyagának ismételt felhasználása (recycling), ennek a lehetőségnek a hiányában a visszanyerés, azaz a hulladék valamely feldolgozható összetevőjének alapanyaggá alakítása (recovery), illetőleg energetikai hasznosítása, azaz a hulladék energiatartalmának kinyerése (energy recovery) végezhető.

A szelektív hulladékgyűjtés bevezetését megelőzően a Xerox konzultált a „Nekem 9” cég tanácsadójával a vállalatnál havonta felhalmozódó papír, üveg, alumínium, PET palackok, veszélyes hulladék, fa- és egyéb hulladék mennyiségéről. Ezután született a döntés a kihelyezendő gyűjtőtartályok számáról, illetve az elszállítás gyakoriságáról.

A gyűjtés megszervezése a Xerox részéről minimális anyagi ráfordítást igényelt, a havi szállítás szintén költséghatékony módon történik. A Xerox 1.100 négyzetméteren, közel 70 alkalmazottal 2003-ban az alábbi mennyiségű hulladékot ’termelte’, válogatta és szállíttatta el:

Papírhulladék: 3375 kg/év, 375 kg/hónap
Üveghulladék: 18 zsák, 540 kg/év, 60 kg/hónap
Alumínium doboz: 40 kg/év, 6 kg/ hónap
PET hulladék: 6,16 m³/év
Veszélyes hulladék (elemek): 38 kg/év
Fahulladék: 50 kg/év
CD: 211 darab/év
Floppy: 151 darab/ év
VHS, Audiokazetta: VHS 10 darab/év, audiokazetta 14 darab/év

A Xerox-nál a gyűjtőtartályok elhelyezése a következőképpen alakult:

1. Papírgyűjtőket helyeztek el az asztalok, a nyomtatók és a faxok mellett, hogy a kidobásra szánt papírhulladékot újrahasznosítás végett összegyűjtsék.
2. Extra papírgyűjtőket tettek minden olyan helyiségbe, ahol nagyobb mennyiségű papírt használnak a dolgozók.
3. PET palack és üveggyűjtő edényt, valamint alumíniumprést helyeztek a konyhába abból a célból, hogy a mesterséges hulladékokat környezetbarátabb formában tárolhassák.
4. A nem szükséges és megsemmisítésre váró CD-ket és floppykat a recepción levő dobozba gyűjtik.
5. A lemerült elemek és akkumulátorok szintén a recepción várnak az újrafeldolgozásra.