Stabilizálódó vezetékes, küzdelmes mobilpiac

Az év elején – hosszú idő után először – megállt a vezetékes vonalszám csökkenése, a mobilpenetráció növekedési üteme pedig fokozatosan lassul. Úgy tűnik, a kezdeti időszak után a mobil és vezetékes kommunikáció nem versenyre kel, hanem kiegészíti egymást. Különböző tudományágak szakértőinél arra kerestük a választ, hogy milyen szerep juthat a jövőben a két kommunikációs eszköznek.

A korai pesszimista várakozások ellenére úgy tűnik, hogy a mobil és a vezetékes szegmens között mégsincs akkora verseny, mint azt jósolták. A vezetékes telefont nem szorítja ki a mobiltelefon, bár kétségtelen, hogy a mobilpenetráció történeti okok miatt magasabb szintű hazánkban, hiszen a széles közönség számára a vezetékes telefonnal egyidőben vált elérhetővé. Magyarországon a nyugat-európai átlagnál alacsonyabb, 36% körüli a vezetékes telefon elterjedtsége, az összes beszédforgalom nagyobb részét, körülbelül 60%-át azonban továbbra is a vezetékesen folytatott telefonbeszélgetések adják.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság által készített gyorsjelentésekből kiderül, hogy a hazai vezetékes piacon a 100 lakosra jutó fővonalak száma lényegesen nem változott 2003 januárja óta, 35-36 között ingadozik. Volt olyan hónap, amikor a bekapcsolt fővonalak száma még növekedett is.

Különböző tudományágak szakértőivel beszélgettünk arról, hogy mik lehetnek a vezetékes- és mobiltelefon hosszú távú egymás mellett élésének feltételei, és hogyan hatnak ezek a mindennapi életünkre. A megkérdezettek elismerték a mobilkommunikáció napjainkban zajló sikerét, de abban is egyetértettek, hogy ez semmiképpen sem jelenti a vezetékes telefon eltűnését és fontos szerepének elvesztését.

Társított értékek
A TNS Piackutató Intézet egy nemrégiben végzett kutatása szerint a mobil kezdeti státusszimbólum szerepének vége. „A mobilpenetráció növekedésével párhuzamosan egyre pozitívabban változnak a vezetékes telefonhoz társított értékek. A felmérések szerint például a vezetékes telefonhasználat a felsősokú végzettségűeknél kiemelkedő.” – mondja Peczöli Irén kutatási igazgató. A kutatás arra az izgalmas kérdésre is választ adott, hogy mikor melyiket részesítjük előnyben. „A választásban a legfontosabb szempont a hívás hossza, valamint az, hogy biztosak vagyunk-e abban, hogy a vezetékes telefonon a kívánt személy közvetlenül elérhető-e.” – mondja Peczöli.

Dr. Pléh Csaba pszichológus szerint számos vita van arról, hogy a mobil közlés megváltoztatja-e az embert. „Én magam úgy érzem, hogy vannak olyan kommunikációs szokásaink, melyek függetlenek a technikai újításoktól. Gondoljunk csak arra, kinek írunk, vagy kit hívunk fel pusztán azért, hogy éreztessük, ő mindig fontos számunkra.”

Dr. Nyíri Kristóf kissé más szemszögből közelíti meg a kérdést. A filozófus szerint emberi természetünk szempontjából kommunikációs szükségleteinket jobban szolgálja egy olyan kommunikációs eszköz, amely személyhez kötött, és folyamatos kommunikációs lehetőséget biztosít. De a mobil eszközöknek felforgató hatása is van. „A mobil felszabadító hatása, a hozzá társuló pszichológiai alapbeállítódások megváltozása miatt fontos azon gondolkodni, hogy milyen etikett, milyen életmód, az elitnek milyen példamutató magatartása szükséges ahhoz, hogy jól tudjunk bánni ezzel a destruktív eszközzel.” – mondja Nyíri.

Abban Pléh Csaba is egyetért, hogy izgalmas kérdése a mai kommunikációs technikáknak az, hogy hogyan teszik tértől és időtől függetlenné a hozzáférhetőséget. „Már a telefon megjelenése óriási változás volt, hiszen áthidalta az emberek közötti fizikai távolságot. De akkor még tudtuk, hogy hol van a partner. A mobil eszközök egy újabb lépést jelentenek ebben a már nem csak távolságtól, hanem tértől való függetlenségben. Sokszor érzi az ember, hogy az állandó hozzáférhetőség igénye feszültséget teremt. Néha szeretnénk „kikapcsolni” magunkat, hogy egy ideig ne legyünk elérhetőek.” – állítja Pléh.

A vezetékes kommunikáció jövője
Ottlik Károly, az Országgyűlés protokollszakértője szerint a mobiltelefon csak akkor praktikus eszköz, ha a használat illemszabályait is betartja a tulajdonosa. „Az igazán fontos emberek már nem használnak mobiltelefont, mert mobiltelefonjaikat legtöbbször titkárnőjük, titkáruk, kabinetfőnökük veszi fel.” – mondja Ottlik.

Réz András szerint pár év múlva a kétféle telefonnak kevés köze lesz egymáshoz. „A mobil gyorsan átalakul PDA-vá, és tényleg személyi mindenes lesz, amelyet állandóan hurcolunk magunkkal. Így legalább nem veszünk el a világban. A drót viszont egyetemes továbbítóvá válik, ezen keresztül adunk-veszünk mindenféle hangot, képet, adatot.” – magyarázza a filmesztéta.

Megerősíti ezt Koós Attila, a PKI Távközlésfejlesztési Intézet fejlesztési igazgatója. „A meglévő rézhálózaton szélessávú technológiával néhány éven belül a több, akár néhányszor tíz Mbps sebesség is elérhetővé válik, optikai hálózaton pedig korlátlanok lesznek a lehetőségek.” – csillantja fel előttünk a szakember a villámgyors adatátvitel reményét.

Ahogy többen is megfogalmazták: a tévé mindennapossá válásával nem szorult ki a mozi, mint ahogy a digitális technika sem váltotta fel a nyomtatott könyvet. A vezetékes telefon sem tűnik el, csupán kell egy kis idő, míg megtalálja a helyét a mobil kihívásaival szemben.