Együttműködési megállapodás az IHM és az MTA között

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia újabb együttműködési megállapodást kötött az információs társadalom kiépítésének hatékonyabbá tétele érdekében. Az erről szóló dokumentumot Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, dr. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke és dr. Kroó Norbert, az MTA főtitkára ismertette és írta alá.

Az MTA és az IHM között 2003. április 29-én kötött, több évre szóló kutatás-fejlesztési megállapodást alapgondolata az volt, hogy az MTA végezzen olyan információs társadalom kialakításával kapcsolatos kutatásokat, amelyek kapcsolódnak az IHM feladataihoz és céljaihoz, illetve alkalmazza a legkorszerűbb infokommunikációs technológiákat a különböző kutatási projektek hatékonyabb, eredményesebb végrehajtása érdekében. A több évre szóló folytatás feltétele volt, hogy a kutatások sikeresek és a megjelölt célok érdekében hasznosíthatók legyenek. A feladatok végrehajtásának finanszírozásában maga az Akadémia is részt vállal.

Az első év tapasztalata azt mutatta, hogy az együttműködésnek ez a formája hasznos és működőképes volt. Ez a kedvező tapasztalat vezetett oda, hogy egyes feladatok folytatására, illetve új kutatási feladatok meghatározására ez évben is sor kerüljön.

2003-ban a társadalomtudományi témák keretében elindultak többek között a Kárpát-medencei Interetnikus Tudásmenedzsment, a 21. század tudományrendszere és a Virtuális enciklopédia projektek, a természettudományi témájú projektek között pedig megtalálhatóak a Magyar Grid rendszer kidolgozására, a gabona génbank adatbázisának fejlesztésére, valamint az elektronikus kormányzás informatikai és jogi eszközeinek fejlesztésére irányuló kutatások.

Az együttműködési megállapodásnak a 2004. évre történő kiterjesztése 110 millió Ft-os támogatást biztosít az MTA részére, és összesen tizenegy feladatot jelöl meg. Figyelemre méltó, hogy ezek közül öt a társadalomtudományok témakörébe tartozik, és az információs társadalom kialakulása társadalomra gyakorolt hatásainak elemzéséhez kapcsolódik. A többi hat projekt különböző informatikai kutatás-fejlesztési feladatokat valósít meg.

Az eddigi eredmények alapján joggal lehet abban bízni, hogy az együttműködésnek az ez évi szakasza is sikeres lesz, és megalapozza az elkövetkezendő évek közös munkáját is.