Informatika=versenyképesség

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége 2004. július 21-én átadta a Pénzügyminisztériumnak az infokommunikációs ágazat javaslatait a tudás-intenzív gazdaság támogatására. A költségvetési törvényhez kapcsolódó javaslat lényege a tudásgazdaságot megalapozó iparág közterheinek célzott könnyítése, valamint az elektronikus kereskedelem ÁFA terhének könnyítése.

Az IVSZ újra felhívja a mindenkori politikai döntéshozók figyelmét: a tudásgazdaság tudatos támogatása az egyetlen reális lehetőség versenypozíciónk javítására, hogy Magyarország belátható időn belül elérje az Európai Unió jelenlegi tagjainak átlagos fejlettségi szintjét. Az IVSZ Tudásgazdaság Fejlesztési Ügynökség létrehozását tartja kívánatosnak e kihívás kormányzati és piaci együttműködési feladatainak koordinálására.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége üdvözli, hogy a kormányzat kiemelten kívánja kezelni magyar tudásipar szerepét „Modern Magyarország” programjában. Közvetlen cél, hogy a szoftverfejlesztést és az informatikai szolgáltatásokat húzóágazattá tegyük, növelve ezzel az ország verseny- és exportképességét. Az IVSZ álláspontja szerint elengedhetetlen egy egységes innovációs és iparpolitikai koncepció kialakítása, mely meghatározza a kormányzati programokhoz kapcsolódó fejlesztési terveket és az ezeket támogató jogszabályi környezetet is.

Fontos lépés ebben az irányban Draskovics Tibor miniszter úr ágazati szereplőkhöz intézett felhívása, amelyben adópolitikai javaslatokat kért a tudás-intenzív gazdaság és a tudásexport növekedésének beindításához. Az IVSZ – mint az infokommunikációs szektor meghatározó szereplőit tömörítő szervezet – a témában ágazati egyeztetést hívott össze, hogy közös javaslatcsomag elkészítésében együttműködjenek az infokommunikációs cégek, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az Informatikai Érdekegyeztető Fórum, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, az Amerikai Kereskedelmi Kamara képviselőivel.

Az IVSZ javaslatainak fókuszában a tudásipar legfontosabb eszközének, a szellemi terméket előállító emberi erőforrás bekerülési árának csökkentése, illetve a szűk belső piac export alapú bővítésének szándéka áll. Ahhoz, hogy Magyarország vonzó befektetési célországa legyen a külföldi és hazai informatikai tőkének, növelni kell a hozzáadott értéket előállító munkaerő versenyképességét. Ennek két eszköze az adó és járulékterhek csökkentése valamint a továbbképzés, az élethossziglan tartó tanulás. Minden más adottságunk megvan: adott egyebek között a kiművelt emberfők, politikai és fiskális stabilitás, EU és NATO tagság, fontos piacok közelsége.

A hozzáadott értéket termelő munkaerő tekintetében viszont nemcsak Indiával, de Szlovákiával és Romániával szemben is óriási Magyarország versenyhátránya. Míg például Romániában a célzott kedvezményeknek köszönhetően egy szoftvermérnök nettó fizetése annak 1,6-szorosába kerül a munkáltatónak, addig az itthoni szorzó ma 2,5.

A tudásipar fejlesztésének versenyképesség-növelő hatásai az ágazat közvetlen teljesítményének fokozásán túl az egyes ágazatok és a közigazgatás hatékonyságának javulásában is megnyilvánulnak. Kiemelten javasolja az IVSZ az informatizálásra irányuló állami projektek megkezdését, illetve folytatását az egészségügy, az államigazgatás, a mezőgazdaság és a turizmus terén.

Az IVSZ javaslatcsomagja segítséget kíván nyújtani a szükséges lépések meghatározásához, a kívánatos kormányzati adópolitikai intézkedések meghozatalához. A program megvalósításával a külkereskedelmi deficit csökkenthető, valamint akár egész százalékponttal is növelhető a nemzeti össztermék volumene.

„Bízunk abban, hogy a javaslatcsomagunk átadása egy strukturált munkafolyamat indító eseménye, mely folyamatot az IVSZ teljes erőbedobással támogat. Két legfontosabb célunk: az EU-csatlakozás lehetőségeinek kihasználása, és egy versenyképes, modern Magyarország építésének támogatása az infokommunikációs technológiák segítségével.” – jelentette ki dr. Kóka János, az IVSZ elnöke.