UMTS itthon

Pataki Dánielnek, az NHH elnökének az UMTS bevezetésének jelentőségét taglaló megnyitóját követően az NHH részéről Simon Gyula Rádiótávközlési Projektigazgató foglalta össze az UMTS bevezetésével kapcsolatos szakmai előkészületeket, majd ezt követően a nyilvános meghallgatáson megjelentek kaptak lehetőséget a tárggyal kapcsolatos észrevételeik, javaslataik megtételére illetve álláspontjaik kifejtésére.

A Pannon GSM Rt. részéről – konkrét, megtörtént esetekre támaszkodóan – megfogalmazódott a hírközlési építményekkel (bázisállomásokkal) kapcsolatban a távközlési kormányzat felé az a kérés, hogy az UMTS pályázat előkészítése keretében vegye figyelembe ezen építmények engedélyezési problémáját, tegyen lépéseket az UMTS hálózatkiépítést elősegítő jogszabály-módosítás(ok) érdekében, lecsökkentve ezzel az ingatlan-értékcsökkenéssel kapcsolatos peres ügyek számát.

A T-Mobile Magyarország részéről ismertetésre kerültek a korábban, a nyilvános meghallgatást megelőzően felvetett, az UMTS pályázati kiíráshoz kapcsolódó és az NHH honlapjára feltett előzetes észrevételeik.

A hazai mobil szolgáltatók az NHH bevezető előadáshoz kapcsolódóan kifejtették véleményüket:

• A meghirdetésre kerülő UMTS engedélyek számával kapcsolatban: 3 szereplős piacra korlátozó (T-Mobile, Vodafone), illetve a szereplők számát a piac döntésére bízó állásfoglalások (Pannon GSM) hangzottak el;
• Arról, hogy mire terjedjen ki az eszköz-megosztás: szigorúan csak a telephelyi infrastruktúrára (T-Mobile álláspont), vagy akár RAN szintre is (Vodafone), esetleg az idő függvényében változó mélységű megosztás javasolt (Pannon GSM). Kérésként hangzott el az eszköz-megosztás témáját a rendelet-tervezet közigazgatási egyeztetése során ismételten átgondolni.

Nem alakult ki egységes álláspont az engedély javasolt díjstruktúrájára vonatkozóan sem: a T-Mobile egyértelműen az egyszeri díjon felül a bevételarányos díjfizetést részesítené előnyben, míg az Invitel részéről elvetették ezt a megoldást, mondván, hogy az állam ezzel a mobil piac irányában érdekelt féllé válik. A várható díjjal kapcsolatban a PüM részéről jelzésre került, hogy a kérdéssel a kabinet már foglalkozott és bizonyos állásfoglalások is történtek a kérdésben.

A T-Mobile részéről ezen túlmenően még felvetésre került:

• A pályázattal kapcsolatos részletesebb ütemezés iránti igény;
• A pályázati kiírás elektronikus változatához történő hozzáférés igénye;
• Új piaci szereplő megjelenése esetére kialakítandó szabályozási feltételek (belföldi roaming kérdése, az E-GSM és DCS sávok elnyerésének pénzügyi feltételei).

A Vodafone részéről jelzésre került:

• A piacvezérelt hálózatkiépítés fontossága (a kiépítési kötelezettség minimalizálásának igénye);
• Az UMTS bevezetését késleltető tényezők némelyikének a mai napig történő fennállása, így a széleskörű alkalmazások hiánya, az előfizetői igények kiforratlansága, az előfizetői készülékek választékának szűkös volta.

A T-Mobile hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy az UMTS ez évi hazai kiírása a szolgáltatói érdekek szempontjából is a legjobb időben történik, és köszönetét fejezte ki az IHM-nek és az NHH-nak a nem elsietett távközlés-politikai döntésért.

A T-Mobile a nyilvános meghallgatások lefolytatásával kapcsolatban a jövőre nézve javaslatként fogalmazta meg, hogy a meghallgatásokat megelőzően az NHH kérdőíves felméréssel gyűjtse be az adott témakörrel kapcsolatos véleményeket, hogy interaktívabbá válhassanak a hasonló nyilvános meghallgatások.