Fejlesztési adókedvezmény a szélessávú Internet-beruházásokhoz

2003. január 1-jétől fejlesztési adókedvezmény igényelhető legalább 100 millió forintos szélessávú Internet-beruházásra.

Jogharmonizáció
Az Országgyűlés 2001-ben elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyek fejlesztési adókedvezmény feltételrendszerét meghatározták, azzal, hogy ezek a rendelkezések csak az EU csatlakozással egyidejűleg lépnek hatályba (2001. évi L. törvény 17.-18.§ és 78.§ (6) bekezdés). Erre azért volt szükség, mert az Európai Unióban érvényes szabályozás szerint a vállalkozásoknak csak szigorú rendelkezések betartása mellett adható állami támogatás és adókedvezmény és a Magyarországon korábban érvényben lévő adókedvezmények ennek a feltételrendszernek nem teljes egészében feleltek meg.

Versenyképességet növelő intézkedés
A fejlesztési adókedvezmény a leglényegesebben abban különbözik a korábbi kedvezményektől, hogy az igénybe vehető adókedvezmény összege a beruházás értékének függvényében maximálva van, és az ugyanazon beruházáshoz kapott állami támogatások csökkentik az igénybe vehető adókedvezmény összegét. A korábbi adókedvezmények révén ugyanis egy magas nyereséggel rendelkező cég akár az adókedvezményre jogosító beruházás értékének többszörösét is visszatarthatta adójából, hiszen azok jellemzően 5-10 évig teljes adómentességet biztosítottak.

Környezetvédelmi és Internet-beruházások kedvezménye
Az Országgyűlés döntése alapján a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó törvényi rendelkezések és a kapcsolódó kormányrendelet az eredeti tervekkel ellentétben nem az EU csatlakozással egyidejűleg léptek hatályba, hanem 2003. január 1-jén (2002. évi XLII. tv. 49.§ és 242/2002 kormányrendelet). Egyidejűleg a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházások köre is bővült a legalább 100 millió forint értékű szélessávú Internet-szolgáltatást szolgáló, valamint az önálló környezetvédelmi beruházással. A viszonylag alacsony, 100 milliós beruházási összeghatár biztosítja, hogy a kedvezményt minél több vállalkozás számára elérhető legyen.

Bontás régiónként
Az igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény összege az üzembe helyezett beruházás értékétől és annak helyszínétől függ. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás alapján ugyanis az ország régiókra van osztva, amelyekben a beruházásokhoz igényelhető állami támogatás vagy adókedvezmény mértéke különböző. Ezek a mértékek 2003-ban az alábbiak voltak:

• Észak-Magyarország 50%
• Észak-Alföld – 50%
• Dél-Alföld – 50%
• Közép-Dunántúl – 50%
• Dél-Dunántúl – 50%
• Nyugat-Dunántúl – 45%
• Pest megye – 40%
• Budapest – 35%

Az adókedvezmény igénybevétele
A fejlesztési adókedvezmény igénybevételére csak egyedi engedély alapján van lehetőség, amelynek célja a közösségi szabályozás elvárásainak maradéktalan érvényesítése. Ezen engedély kiadására az eljárás nyilvánossága érdekében a kormány kapott jogosultságot. A fejlesztési adókedvezmény engedélyezésének eljárására vonatkozó kormányrendelet szintén 2001-ben született, de csak az adókedvezményre vonatkozó törvényi rendelkezésekkel együtt 2003. január 1-jén lépett hatályba(162/2001 (IX. 14.) kormányrendelet).

Ezen rendelet 2. §-a rögzíti, hogy amennyiben a fejlesztési program és az adózó megfelel a törvényben és a rendeletben foglalt követelményeknek, a kormánynak engedélyezni kell a fejlesztési adókedvezményt, a kérelem elutasítására csak valamely tartalmi vagy formai követelmény nem teljesítése esetén van lehetősége.

A kormány engedélyezi a fejlesztési adókedvezményt
A fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatos törvényi rendelkezések és a kedvezmény engedélyezésére vonatkozó kormányrendelet egyes szakaszai is változtak ugyan az első elfogadás és a hatálybaléptetés időpontja között, de mindvégig tartalmazták azt az előírást, hogy a kormány engedélyezi a fejlesztési adókedvezményt, amennyiben a fejlesztési program és az adózó megfelel a törvényben és a rendeletben foglalt követelményeknek.