GKM: szellemi tulajdonvédelem, technológiai, piaci inkubáció erősítése a KKV-knál

A hazai innovációs rendszer dinamizálásában a leghatékonyabb támogatási irányt a kis- és középvállalkozások, és közülük is különösen a technológia-intenzív, gyors növekedési potenciállal rendelkező cégek innovációs képességének az erősítése jelenti. Az eddigi és a jövőbeni intézkedésekkel ezért az innovatív KKV-k szellemi tulajdonvédelmének elősegítését, a tudásközvetítő spin-off szervezetek kialakulásának és tevékenységének ösztönzését, a technológiai, valamint piaci inkubáció erősödését és a KKV-k tőkefinanszírozásának javítását kívánja elérni a GKM, minthogy ezektől várható az érintett vállalkozói körre nézve a legnagyobb hatás.

Pályázatok, programok
A GKM az innovatív, technológia-intenzív KKV-k fejlesztését szolgáló intézkedései részeként egy évvel ezelőtt az úgynevezett „egyetemi programmal” fontos új lépést tett. Kidolgozását az a tény motiválta, hogy Magyarország versenyképességét az EU országok többségéhez hasonlóan hátrányosan érinti az úgynevezett „kutatási paradoxon”, vagyis az, hogy az alapkutatások színvonalától és eredményességétől lényegesen elmarad a kutatási eredmények gyakorlati hasznosulása, nem kis mértékben az ehhez szükséges intézményrendszer fejletlensége miatt. Ennek orvoslására készült a program, amely az egyetemekből kiváló, azok szellemi eredményeit hasznosító úgynevezett „spin-off” vállalkozások létrejöttét ösztönzi. A program első fázisában (2003. őszén) pályázatot hirdetett meg a tárca az egyetemi bázison létrehozandó innovációs, tudományos központok modelljeinek kidolgozására.

A program öt nyertes pályázója: A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az Informatikai Tudományos és Innovációs Központ működési modelljének kidolgozásához kapott támogatás. Az Országos Gyógyintézeti Központ – a Raoul Wallenbergről elnevezendő Biotechnológiai Tudományos Központ modelljét dolgozta ki, a Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem a Környezetgazdálkodási Tudományos Központ modelljével, a Debreceni Egyetem – az Agrárgazdasági Tudományos Centrum modelljével, a miskolci székhelyű Comtrans Kft. pedig az Informatikai Központ modelljével nyert támogatást.

Az öt Tudományos Központ működésének eredményeként a tudásközpontokból a vállalkozói szférába irányuló tudásáramlás gyorsaságának, hatékonyságának javulása várható.

A program második lépcsőjét az „Innovációs és Tudományos Központok kialakítása, tevékenységi körük és szolgáltatásaik fejlesztése” című SMART-2004-6 pályázat jelenti, amelyet 2004 elején hirdette meg a GKM, és amelyre a már működő innovációs és tudományos központok jelentkezhettek. A pályázatra a Beruházás-ösztönzési Célelőirányzatból állt támogatási keretrendelkezésre; a tudásközpontok az infrastruktúrájuk fejlesztéséhez, az ehhez szükséges gép- és műszerberuházásokhoz pályázhattak támogatásra, ha vállalták, hogy a betelepülő, technológia-intenzív KKV-knak kedvező infrastrukturális és szolgáltatási feltételeket biztosítanak.

A pályázatra beérkezett anyagok minősítése és annak miniszteri jóváhagyása 2004. szeptember végén történt meg. Három pályázó nyert el támogatást:

• Az Országos Gyógyintézeti Központ az általa a program előző fázisában megtervezett nemzetközi színvonalú, egyetemi bázisú, humán biotechnológiai innovációs központ kialakításához;
• Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Kémiai Tanszékcsoportja a rendelkezésére álló műszerpark korszerűsítéséhez és egy szerkezetkutató központ létrehozásához;
• az Informatikai és Technológiai Innovációs Park Rt. az infrastruktúrájának fejlesztéséhez, és az InfoPark Inkubátorház működtetésének beindításához.

Ezen pályázat eredményeként javul, bővül a nyertes tudományos központok által a KKV-k részére biztosított technológiai támogatás, az “inkubáció”, s ezáltal javul ezek versenyképessége.

A KKV-k piaci kockázatát enyhíti a GKM legújabb, a kis- és középvállalkozások találmányainak külföldi bejelentését támogató pályázata. A tudás-alapú árucikkekben az előállítóik innovációs fejlesztőmunkája folytán igen jelentős értéktöbblet rejlik. A gyártó vállalat azonban csak akkor képes realizálni ezt az értéktöbbletet, ha megszerezte az árucikk iparjogvédelmi oltalmát; ellenkező esetben a tőkeerős külföldi versenytársak lemásolják ezeket az árucikkeket, és maguk fölözik le annak piaci hasznát. Mivel a külföldi iparjogvédelmi oltalmak megszerzésével és fenntartásával járó költségek gyakran meghaladják a hazai kisvállalkozások teherviselő képességét, ez utóbbi forgatókönyv sajnos nem ritka. A GKM pályázata a külföldi szabadalom megszerzésének és fenntartásának költségeihez, valamint a szabadalmak piaci bevezetéséhez nyújt támogatást a KKV-k részére, amivel éppen ezen a kritikus ponton segíti át a vállalkozásokat, és lehetővé teszi, hogy a tudás-alapú árucikkeik révén javítsák versenyképességüket.

A GKM új pályázatának – mely, már megtalálható és a mellékletekkel együtt letölthető a www.gkm.hu címen – célja a hazai KKV-k kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének elősegítése, technológiai fejlesztéseik támogatása, versenyképességük növelése, export lehetőségeik bővítése.

Az új pályázat a következő eltérő fontos elemeket tartalmazza:

• A pályázók köre kizárólag gazdasági társaságokra, szövetkezetekre és egyéni vállalkozókra korlátozódik;
• A magyar találmányok külföldi iparjogvédelmi oltalmának megszerzése, fenntartása, megújítása mellett támogatás nyújtható prototípus elkészítéséhez, 0-széria előállításához, a találmánnyal kapcsolatos kísérletek költségeihez, piaci információk megszerzéséhez, a termék, illetve eljárás marketingjének költségeihez;
• Az új jogcímekhez adott támogatás mértéke a hagyományos pályázat 90%-ához képest az elszámolható költségek 50%-a, együttesen 15 millió Ft lehet;
• Kizárólag piaci információk megszerzéséhez, marketing tevékenységhez 3 millió Ft támogatás nyújtható.

A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, amely legfeljebb három évig vehető igénybe. A pályázat november 25-ig nyújtható be.

Támogatást olyan KKV kaphat, amely:

• A külföldi bejelentéssel kapcsolatban a Magyar Szabadalmi Hivatalnál tett iparjogvédelmi oltalmi bejelentés elsőbbségét igényelte;
• saját maga vagy más vállalkozással együttműködve kívánja a külföldi iparjogvédelmi oltalom tárgyát képező találmányt értékesíteni.

A találmányok bejelentése, kezelése speciális szabadalmi szakértői tevékenységet igényel. Ezért működteti a GKM a Pályázati Irodát, ahol a pályázatok benyújtása előtt szakemberek adnak tájékoztatást. (A Pályázati Iroda 1997 óta közreműködik a “Magyar találmányok külföldi bejelentése” célelőirányzat kezelésében a Magyar Szabadalmi Hivatallal kötött megállapodás alapján. Elérhetősége: 1054 Budapest, Zoltán utca 6. Telefon: 331-13-83)

A KKV-k iparjogvédelemmel kapcsolatos további problémája, hogy a kis cégek műszaki szakemberei nem rendelkeznek megfelelő iparjogvédelmi tájékozottsággal, s ezért ezek a vállalkozások költséges szolgáltatásokat kényszerülnek igénybe venni. A Magyar Szabadalmi Hivatal által kidolgozott és a GKM anyagi támogatásával hamarosan meginduló program a „Vállalkozási Iparjogvédelmi Versenyképességet Alapozó Cselekvési (VIVACE) program”, segítséget nyújt ennek a problémának a megoldásához. Az MSZH és a GKM között a közeljövőben megkötendő szerződés értelmében az MSZH regionális iparjogvédelmi információs hálózatot épít ki, amely tanácsadással és iparjogvédelmi képzési programok szervezésével áll majd a vállalkozások segítségére. Az iparjogvédelmi információs szolgáltatásnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – megyei jogú városokban – működő regionális irodái adnak majd otthont.

A KKV-k fejlődése szempontjából igen nagy a jelentősége a korszerű infokommunikációs eszközök használatának, s ezért fontos a „E-kereskedelem, mint a KKV fejlesztés eszköze” című 3,4 millió euróval gazdálkodó Phare projekt adta lehetőség is, amelyet 50-50%-ban az EU, illetve a GKM finanszíroz. A projekt még nem zárult le, de az annak részét képező portál a közelmúltban már megkezdte működését, ahol a kis- és középvállalkozások ingyenesen alakíthatják ki egyéni weboldalukat, termékkatalógusukat, illetve adott a lehetőség arra, hogy más kis- és középvállalkozásokkal együttműködve Közösségeket hozzanak létre.