Vezetékes telefónia

A Magyar Infokommunikációs Jelentésben a hazai költségvetési szféra vezetékes telefon-helyzetét a BellResearch kutatói az intézmények teljes telephely-struktúráján elemzik. A legutóbbi felmérés eredményei szerint központi telephelyén a mintegy 16 ezer hazai költségvetési intézmény mindegyike rendelkezik vezetékes telefon-előfizetéssel, az ettől földrajzilag elkülönülő, egyéb telephelyek ellátottsága azonban még nem teljes.

A központin kívüli telephelye az intézmények kevesebb mint egyharmadának van, ezen szervezetek mintegy 95 százaléka, közel 4.300 intézmény használ valamelyik “egyéb” telephelyén vezetékes előfizetést; ebből a legtöbb szervezet az önkormányzati és az oktatási szegmensbe tartozik. A vezetékes telefon-előfizetéssel rendelkező egyéb telephelyek száma közel 12 ezerre tehető, így a hazai közszféra központin kívüli szervezeti egységeinek vezetékes telefon-ellátottsága 91 százalékos.

Analóg és ISDN
A költségvetési intézmények központi telephelyein az analóg technológia a leginkább elterjedt, penetrációja valamennyi szegmensben eléri a 70 százalékot. Az ISDN2 használata is viszonylag gyakorinak számít, különösen az önkormányzati forrásból finanszírozott intézményi körben elterjedt – itt megközelíti az analóg vonali penetrációt. Az ISDN30 típusú távközlési kapcsolat leginkább a központi költségvetési szervek vezetékes infrastruktúráját jellemzi.

A 2004-es – az adatfelvételig realizált vagy az év hátralévő részére előirányzott – vezetékes vonali beszerzések a digitális térnyerés folytatódását jelzik – mutatnak rá a kutatók. Az ilyen fejlesztéseket tervező intézmények mindössze 35 százaléka választja az analóg telefonvonalat, míg 58 százalékuk ISDN2-t, minden hetedik-nyolcadik szervezet pedig ISDN30-at (is) vásárol. A fővonalak számának arányai még karakterisztikusabban jelzik e trendet, az új vonalak digitalizáltságának fokát 94 százalékra becsülik az elemzők.

Lassú liberalizáció
A BellResearch kutatói a jelentésben megvizsgálták, mekkora arányban élnek a költségvetési intézmények a vezetékes telefónia liberalizációjával lehetővé vált alternatív szolgáltató-választással, azaz költségcsökkentési célból vesznek-e igénybe a vonalakat biztosító szolgáltatón kívüli vezetékes alternatívákat (nem sorolva ide a mobil és az adatkapcsolati technológiákat). A hazai intézményi körnek ma még csak 2 százaléka vesz igénybe folyamatosan vagy alkalmanként alternatív vezetékes szolgáltatást bármelyik telephelyén.