Média Hungary: Központi szabályozás helyett a piac irányítja majd a média-polarizációt?!

Az első Média Hungary konferencián a médiatörvény és a közszolgálatiság értelmezésével foglalkoztak, de a közszolgálatiság témája tíz év után is ugyanúgy a párbeszéd középpontja. A szakma és az állam együtt gondolkodott azon, hogy a digitális televíziózás és a konvergencia szabályozása szükséges-e, és ha igen, milyen keretek között.

Neves külföldi előadók, valamint magyar vállalatok new media vezetői osztották meg tapasztalataikat arról, hogy az információáramlásba bekapcsolódó mobiltelefonok, az Internet, a video-on-demand, a push SMS, a wap és egyéb új csatornák hogyan változtatják meg a médiát. Szó volt arról, hogy lehetőség lesz csak azokat a műsorokat megrendelni, amelyeket valóban nézünk, és arról is, hogy hogyan lehet fizetni a kiválasztott műsorokért. Taglalták azt is, hogy hogyan versenyeznek a különböző információ-források a nézők figyelméért: milyen tartalmakat töltenek le leginkább mobilra, hogyan alakul át a rádiós műsorszórás az iPodok hatására, valamint hogy mi is az a podcasting. Az IKO New Media előadásában arra is fény derült, hogy az operátorok 40, az aggregátorok 20, a média 20, a tartalomtulajdonosok 10 valamint a tartalomgyártók 10 százalékkal részesednek az alkalmazások bevételeiből. Graham Addicott, a First Freedom Productions vezetője a BBC flexibilis televíziója kapcsán arról beszélt, hogy akár a tematikus csatornák is könnyebben kitermelhetik műsorgyártási költségeiket az interaktivitás adta bevételeikből.

Mindebből arra a következtetésre juthatunk, hogy az 1997-es kereskedelmi televíziózás bevezetéséhez hasonló robbanást élünk át napjainkban. Akkor állami szabályozás és a szakma készítette elő a változást, most pedig a gazdaság, a piac és a technológia okán fog megtörténni a média polarizációja, ami viszont újabb kérdéseket vet fel a szabályozás terén.