A modern technológia a művészetek szolgálatában

Az 1930-as években a filozófus Walter Benjamin a következőket írta ˝A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában˝ című, korszakalkotó esszéjében: ˝1900 körül a technikai reprodukció olyan szintre jutott, hogy már nem csupán a fennmaradt műalkotások összességét tette tárgyává, gyökeres változásnak vetve alá hatásukat, hanem egyúttal teret hódított önmaga számára a művészi eljárásmódok között is˝.

Az elmúlt évszázadban sokkal gyorsabban fejlődtek a reprodukciós technikák, mint azt Benjamin képzelhette: a korszerű színes nyomtatók, amilyenek az Epson új generációs termékei is, minden képzőművésznek módot adnak arra, hogy tetszése szerint, lélegzetállító hűséggel és pontossággal reprodukálja műveit. A képzőművészet és a technika keveredése, amely a hagyományos fényképészet megjelenésével indult el, eddig ismeretlen szintű minőséget ér el a nyomtatás terén: az Epson az új UltraChrome K3 tintarendszerrel válaszolt a képzőművészek követelményeire: ugyanazzal a nyomtatóval, egyetlen nyomtatás során lehet valódi fekete-fehér nyomatot és kiváló színreprodukciót elérni. A lehetőség nincs egyetlen, semleges monokróm nyomatra korlátozva; a felhasználó tetszés szerinti hangulatú és stílusú nyomatokat készíthet. A hivatásos képzőművésznek megbízható színkezelésre és a megszokottnál jóval finomabb szürkeárnyalatokra van szüksége, hogy jobb lehetősége nyíljon a fény és az árnyék természetes ábrázolására.

A tintasugaras nyomtató mára állandó részévé vált a képzőművészek, különösképpen a fotóművészek felszerelésének és művészi eszköztárának. A műalkotás folyamatát a művész indítja el a fényképezőgéppel, ezt követően a kép feldolgozásán és a nyomtatón keresztül halad az út a kész kép előállításához. Mára a nyomtató ugyanolyan eszköze a képzőművészetnek, mint az ecset, a spatula vagy az előhívótál. Alig néhány éve következett be az áttérés a valóságos sötétkamráról a virtuális, számítógépes sötétkamrára. A korszerű szoftverek, a pontos nyomtatók és a speciális tinták nyújtotta lehetőségek révén sokrétűbben befolyásolhatók a képek tónusai, mint amennyire erre a hagyományos sötétkamrában mód nyílt. A modern technikának köszönhetően egymástól függetlenül szabályozhatók a színparaméterek, a fényesség és a kontraszt. Ha a művész tárolja ezeket a beállításokat, a fényképek minden eltérés nélkül, tetszőleges alkalommal reprodukálhatók. A valódi sötétkamrában készült reprodukciók esetében ilyen tökéletes hűség elképzelhetetlen lenne.

A virtuális sötétkamrának további előnye is van ˝kémiai˝ párjával szemben. A valódi sötétkamrával ellentétben, ahol csak a matt vagy a fényes papír közül lehet választani, az Epson legújabb fényképnyomtatóinak köszönhetően a virtuális sötétkamrában minden tintasugaras nyomtatásra alkalmas papír közül választhat a művész. A legfrissebb technikát felvonultató UltraChrome K3 tintarendszerrel gyakorlatilag bármilyen papírra lehet fényképet nyomtatni.

A valódi sötétkamra híveinek végső érve a tartósság. A legújabb vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy a szabadalmaztatott Epson tintával készült nyomatok még felül is múlják a hagyományos módszerrel előhívott képeket a fakulással szembeni ellenállóság terén.

Arról, hogy szertefoszlatható-e a fénykép aurája: Walter Benjamin szerint az aurát, a műalkotás művészi összetevőjét szétfoszlatja a ˝fényes felszín˝. A tintasugaras nyomtatókhoz elérhető anyagok gazdag választéka még Walter Benjamint is korábbi álláspontja újragondolására késztetné. De nemcsak a technika fejlődik, hanem a művészetelmélet is ki van téve az idők változásának: mára már nem kérdés, hogy a fotográfia művészet – noha nem minden fényképet tekintünk műalkotásnak. Az is kétségessé vált, hogy az egyediség feltétele-e annak, hogy műalkotásról beszélhessünk, hiszen a művészi fényképek tetszés szerinti számban készülő reprodukciói megőrzik értéküket – különösképpen a gyűjtők szemében. A művészet világa most egy olyan módszert alkalmaz, amelyet már Benjamin is ismert: korlátozott példányszámban készített, a művész kézjegyével ellátott nyomatokat hoznak létre, amivel igazolható, hogy eredeti művészi tintasugaras nyomatokról van szó.