Intézményi honlapok: házon belüli barkácsolók

A BellResearch kutatói a Magyar Infokommunikációs Jelentés internetpiaci moduljaiban évente felmérik a közszféra helyzetét: a világhálóra alapozott megoldások elterjedtségét, az intézmények behálózottságát, valamint a döntéshozók fejlesztési terveit.

Az Internet-kapcsolattal mint az online szolgáltatások alapvető infrastrukturális feltételével rendelkező szervezetek száma a Jelentés legutóbbi kiadásának adatai szerint 15 ezerre tehető. Ezeknek az intézményeknek közel fele [47 százaléka], mintegy 7100 szervezet jelenik meg saját honlappal a világhálón.

Bizakodás után változatlan
Az intézmények informatikai-távközlési döntéshozói az egy esztendővel korábbi kutatásban optimistán nyilatkoztak a tervezett webfejlesztésekről, és az elemzők erre alapozva számottevő növekedést prognosztizáltak. A penetráció emelkedése ennek ellenére jelentősen elmaradt a várakozásoktól, az érték mindössze 2 százalékkal gyarapodott – ez a minta egyébként alacsony hibahatárát sem éri el -, a honlap-ellátottsági arány tehát gyakorlatilag stagnál.

A bázis – az Internet-kapcsolattal rendelkező intézményi kör – az újonnan behálózott szervezetekkel szintén nőtt ugyan valamelyest, azonban a fejlesztést egy évvel korábban valószínűleg vagy biztosan tervező 2.900 szervezetnek csupán nagyon kis hányada, néhány száz intézmény hozta létre ténylegesen online megjelenését.

Nem csökkentek a különbségek
A csekély gyarapodással az intézményi főágak ellátottsága közötti különbségek sem csökkentek – mutatnak rá a BellResearch kutatói. A sor élén a központi költségvetési forrásokból gazdálkodó kör áll, ahol a szervezetek bő 70 százalékának van már honlapja, és átlag feletti a penetrációs arány az önkormányzati körben is [57 százalék]. Az oktatási szférában a mutató alig haladja meg a 40 százalékot, az egészségügyben pedig csak minden negyedik intézmény található meg a világhálón.

Egy év alatt nem változtak jelentős mértékben a közszféra honlap-fejlesztési szokásai: közel minden második weblapot az intézmény munkatársa, informatikai vagy egyéb részlege hozta létre.

Saját munka
Kiugróan magas [közel 80 százalék] a belső fejlesztések aránya az oktatási szférában; itt – az esetek többségében – valószínűleg az informatikaoktatók és a webszerkesztést tanuló diákok látják el a honlap elkészítésével és fenntartásával járó feladatokat. A költségvetési szegmens intézményeinek oldalait szintén jelentős arányban [24 százalékban] szerkesztik külsős magánszemélyek: hozzáértő ismerősök, szabadúszó programozók. A profi design-ügynökségek megbízása ritkának számít, a honlapok kevesebb mint egytizede készül ezeknél, az arány a nagyobb fejlesztési büdzsével gazdálkodó központi szegmensben is csak 14 százalékra tehető.

A világhálón önálló oldallal megjelenő intézmények körülbelül fele szándékozik egy éven belül – a tartalmi frissítésen túl – átalakításokat végezni a honlapján. A legtöbben csupán kisebb mértékű változtatásokban gondolkodnak, lényeges fejlesztéseket csak nagyjából minden ötödik intézmény döntéshozója tervez.