Sávszélesítés az intézményeknél

A hazai közintézmények 92 százaléka rendelkezik Internet-kapcsolattal legalább egy telephelyén – olvashatjuk a Magyar Infokommunikációs Jelentés legutóbbi
kiadásában. A mutató értéke természetesen meghaladja az előző évit, de a penetrációnövekedés a korábbi időszakhoz képest jócskán lassult: 2003-ról 2004-re 12 százalékponttal nőtt az ellátottság, a 2005-ös számok már csak 3 százalékpontos emelkedésről tanúskodnak – mutatnak rá a BellResearch elemzői.

A penetrációs telítődéssel a fejlesztések hangsúlya a kapcsolatok minőségének javítására, a sávszélesség növelésére helyeződik.

Csökkenő távolság
Az Internet-kapcsolatok kiépítésében a több éve teljesen behálózott központi szegmenset lassan behozza az önkormányzati költségvetésből finanszírozott kör, ahol 96 százalékos az ellátottság. Ezeket némi lemaradással az oktatási szféra követi, ahol elsősorban az alapfokú intézmények „rontják le” a mutatót. A sor végén 86 százalékos ellátottsággal az egészségügy áll.

A központitól földrajzilag elkülönülő, egyéb telephellyel az intézmények közel egyharmada rendelkezik. A telephelyek behálózottsága a központi egységétől igencsak elmarad, százból csupán 55 esetben építették ki az Internet-kapcsolatot.

Sávszélesítés
A magyarországi közszférában az analóg betárcsázós hozzáférések korábbi dominanciáját 2005-ben – amint azt a Jelentés előző évi kiadása előrevetítette – megtörte a DSL: az intézmények legnagyobb hányadánál, 45 százaléknál már szélessávú vonal található, ezzel párhuzamosan a hagyományos, modemes technológia jelentősen visszaszorult, mindössze a szervezetek 36 százalékánál van jelen. A bérelt vonalak elterjedtsége szintén csökken – ez a megoldás az általános központi közigazgatásban fordul elő nagyobb arányban, kábeltévés hozzáféréssel az intézmények 7 százaléka rendelkezik.

A Jelentésben a kutatók feltérképezték az intézményen belüli Internet-ellátottságot is: a kapcsolattal rendelkező szervezetek teljes PC-állományának mintegy kétharmada csatlakozik a világhálóra. Az arány a központi költségvetési forrásokból finanszírozott körben, illetve az oktatási szférában a legmagasabb [74, illetve 71 százalék]; az önkormányzati intézményeknél a munkaállomások 61 százalékáról, az egészségügyben minden második asztali gépről érhető el az Internet.