A Bizottság részletezte az Európai Technológiai Intézetre vonatkozó tervét

Az érdekelt felekkel és a tagállamokkal folytatott széleskörű konzultációt követően a Bizottság ma új közleményt fogadott el, melyben részletezi az Európai Technológiai Intézet (EIT) létrehozására vonatkozó tervét. Jelentős előrelépés történt azóta, hogy az Európai Tanács tavaszi (2006. márciusi) ülésszakán felkérték a Bizottságot, hogy folytassa az Európai Technológiai Intézet létrehozására irányuló javaslatának kidolgozását, mely a kiválóság jelképe a felsőoktatás, a kutatás és az innováció terén. Válaszul az állam- és kormányfők márciusi kérésére, a közlemény egyrészt tisztázza javaslatát, másrészt meghatározza azokat a kérdésköröket, amelyekkel legközelebb foglalkozni kell. A cél a folyamatban lévő konzultációra és eszmecserére való koncentrálás az elkövetkező hónapok során, és hivatalos javaslat előkészítése az év végére.

Az új közleményt José-Manuel Barroso elnök a következőképpen kommentálta: „Az EIT a Bizottság azon stratégiájának része, amely virágzó és dinamikus környezetet teremt a kutatás, az oktatás és az innováció számára. Szoros kapcsolatra van szükség a tudásháromszög mindhárom pontja között. Az EIT több lesz, mint pusztán csak az oktatás, a kutatás és az innováció működtetője; az európai szintű kiválóság hivatkozási alapjául fog szolgálni. Hozzátette: Azt szeretném, ha az Intézet a versenyképes tudás alapú társadalom létrehozására irányuló megújított erőfeszítésünk európai szimbólumává válna, mely jobb és több munkahelyet és jólétet teremt.”

E közleményében a Bizottság bemutatja a konzultációs folyamat eddig elért eredményeit. Ez az Intézet szervezeti felépítésére és működésére tett javaslat tisztázásához vezetett. A koncepció középpontjában az EIT Kormányzótanácsa áll karcsú támogató struktúrával (adminisztráció, jogi szolgálat, stb.). Ez állapítja majd meg az interdiszciplináris területeken meglévő, stratégiai fontosságú tudományos kihívásokat (például zöld energia, vagy a nanotechnológiák). Ezután kompetitív alapon „tudásközösségeket” választ ki és támogat az ezeken a területeken a kutatáshoz, az oktatáshoz és az innovációhoz kapcsolódó feladatok elvégzése céljából. Ezek a „tudásközösségek” egyetemek, kutatószervezetek és az ágazat által összeállított csapatokból álló integrált partnerségek. A konzultációk eredményeképpen a Bizottság kidolgozta koncepcióját az EIT személyzeti intézkedéseire vonatkozóan, melynek értelmében számos lehetőségnek kell rendelkezésre állnia: közvetlen foglalkoztatás, erőforrás-kirendelés, kettős társulás és a kutatóévek. Maximális rugalmasságot kell biztosítani a tudásközösségek számára szervezeti felépítésük tekintetében.

Az EIT rendelkezzen szilárd identitással, és legyen képes Európa-szerte összegyűjteni és integrálni a rendelkezésre álló legjobb egyetemi és kutatóintézeti csoportokat. Az Intézetnek valódi autonóm szervezetté kell válnia, amely képes meghatározni saját stratégiai programját.

E közlemény az Intézet létrehozásából származó előnyöket is részletezi. A résztvevő partnereknek haszna származik majd a fokozottabb láthatóságból, a megnövelt kutatási és fejlesztési kapacitásból, a jobb pénzügyi ösztönzőkből, valamint a kockázatvállalás csökkentett költségeiből.

Működésével az Intézet kiegészíti az európai innováció megerősítését célzó uniós cselekvéseket. Ezek közé tartozik az Európai Kutatási Tanács hetedik keretprogramja, az európai technológiai platformok és közös technológiai kezdeményezések, az élethosszig tartó tanulási program, a versenyképességi és innovációs program, az egyetemek korszerűsítési tervei, valamint a vállalkozói kedv életben tartása.

Ján Figel oktatásért és képzésért felelős biztos elmondta, hogy „az Intézetnek a kiválóság mintaképeként nagy vonzereje lesz a világ legjobb hallgatói és kutatói számára, megerősítve ezzel Európa globális szerepét az oktatás és kutatás terén. A biztos hozzátette, hogy „az Európai Technológiai Intézet az innovációt a tudásháromszög középpontjába helyezi majd. Az Intézet stratégiai és műveleti szintjein a vállalkozások lesznek a fő partnerek. A vállalatok közvetlenül részt vesznek majd a kutatási és oktatási tevékenységekben, segítve ezáltal a végzett hallgatók és kutatók vállalkozó kedvének ápolását. Ez létfontosságú Európa számára, amennyiben dinamikus tudás alapú gazdasággá kíván válni.”