Hibás notebookok – kevés a tesztelés?

Habár sosem hanyagolták el a notebookok minőségellenőrzését, a számítógéptípus robbanásszerű elterjedésével még fontosabbá vált a termékek jóságának vizsgálata. Ráadásul az, hogy egy alkatrész a gyártás folyamán hibássá válik, még nem jelenti azt, hogy ezeket mind képesek ki is szűrni a gyártók. Ezt alátámasztandó, a PC World magazin tavaly végzett kutatása azt az összefoglaló véleményt közölte, hogy a vizsgált PC-gyártók egyike sem végzett elsőrendűen a termékminőséget és megbízhatóságot illetően.

Az eredmények ismeretében az Agilent Technologies nemrég saját tanulmány készítésébe kezdett. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző tesztelési eljárások közül melyik a leghatékonyabb. Ezen cél végett 140 alaplapot rendeltek két fő szerződéses gyártótól. Az alaplapok mintegy 1400-1700 alkatrészt tartalmaztak, és 7500-8000 forrasztási ponttal rendelkeztek. Az Agilent az olyan, elektronikai elrendezés szempontjából sűrűnek mondható egységeket, mint például a chiptokozás, vagy a processzorfoglalat, vizuális és elektromos teszteknek egyaránt kitette; a manuális és automatikus optikai vizsgálódás után áramköri és funkcionális tesztelés következett. A folyamat érdekességét a röntgensugarak bevetése jelentette.

A gyártók által alkalmazott minőségellenőrző eljárások által 29 hibás alaplapot szűrtek ki. Habár állításuk szerint ezen technikák olyan szinten állnak, hogy alkalmazásuknak köszönhetően a kereskedelembe már nem kerülhet ki rossz alaplap, a további elemzés kiderítette, hogy ez az állítás nem igaz. Az Agilent újabb 16 példányt talált valamilyen mértékben hibásnak. Ezek javára pedig a röntgensugaras vizsgálat derített fényt – olyan problémákra, mint a túl sok vagy túl kevés forraszanyag.

Ezek a hiányosságok a jelenleg alkalmazott minőségellenőrző stratégiák számára láthatatlanok maradnak, állítják az Agilentnél, pedig a röntgen alkalmazása gazdaságilag is kifizetődő lenne. Habár országról országra eltérhetnek a bevizsgálási költségek, a garanciális és egyéb (például az előzőből következő szállítási) kiadások a gyártók számára nagyobb terhet jelentenek, mint a röntgensugár rendszeres alkalmazása.

A lenti linken elolvasható az Agilent részletes jelentése.