Generációváltásban az akkumulátorok

Kilenc éves fejlesztéshez nyúlnak vissza a fejlesztők – a lítium-polimeres kialakítás már közel egy évtizede rendelkezésre áll, ám a drasztikus kapacitásnövelés miatt a gyártók eddig hanyagolták a technológiát. Ugyan a Mitsubishi megpróbálta még 1997-ben népszerűvé tenni a lítium-polimer akkumulátorokat (Pedion fantázianevű notebookjaiban), ám nem ért el lényeges sikereket e téren. Ezért elsősorban a magas ár (6 ezer dollár) és bizonyos mechanikai problémák voltak okolhatók, pedig a készülék számos újítást tartalmazott: vékonyabb és könnyebb volt társainál, illetve ez volt az első olyan notebook, amelynél fényes fémházat használtak.

Újra esélyt kaphat azonban a technológia. Az elmúlt hónapok akkumulátorbotrányai (erről részletesen a következő oldalon) ugyanis kikényszerítik a biztonságosabb energiaforrások fejlesztését. Erről még a múlt héten számolt be Stan Glasgow, a Sony Electronics USA-beli részlegének elnöke.

Miben más a régi/új megoldás? A lítium aktív összetevőként játszik szerepet ezekben az akkumulátorokban. Az illékony anyag felhasználásával a technológia olyan energiaforrások előállítását teszi lehetővé, melyekben nem a cellákba kerül a lítium (szemben a lítium-ionos kivitelezéssel). Ehelyett egy polimer gélbe juttatják be, és ez az egyik legfőbb hátránya a technikának – a zselés akkumulátorok ugyanis nem képesek olyan energiasűrűséget biztosítani, mint a lítium-ionos telepek. Ami abból a szempontból viszont előny, hogy az eszköz kevésbé hajlamos a túlmelegedésre.

Mikor jelenhetnek meg az új zselés akkumulátorok a piacon? Glasgow szerint erre legalább 12-18 hónapot kell várni. A biztonságos(abb) energiatárolás ideje tehát még várat magára, amire pedig az elmúlt hónapok történéseinek tükrében (lásd következő oldal) igencsak szükség lenne.