Talpon marad vagy elbukik az AMD?

Szinte már katasztrofális helyzetben van az Advanced Micro Devices: az Intel Core 2-es mikroarchitektúrája gyakorlatilag lemosta a pályáról a korábbi Athlonokat, egy- és kétmagos processzorait. Mind teljesítmény, mind fogyasztás tekintetében jobbak az azonos kategóriába szánt lapkák, ezért az AMD egyetlen módon tudta elérni, hogy ne csökkenjen drasztikusan a piaci részesedése: jócskán lecsökkentette CPU-i árát. Ez azonban több százmillió dolláros veszteség felhalmozásával járt az elmúlt fél-egy év alatt, nem csoda hát, hogy úgy kell a vállalatnak a Barcelona sikere, mint éhezőnek egy falat kenyér. Akár ki is jelenthetjük, hogy ettől a lapkától függ: marad-e a konkurenciaharc processzorfronton, vagy egyeduralkodó lesz az Intel x86 alatt.

Helyi idő szerint tegnap délután mutatkozott be hivatalosan a több mint fél évet késett, első valódi négymagos AMD processzor. Ismeretes, hogy az Intel Core 2 Quadjai és Xeonjai csak úgy adják négy mag erejét, hogy két darab kétmagos processzort egybetokozott a vállalat. Ehhez képest konkurense immár natív módon biztosítja ezt a lehetőséget a vásárlók számára. Az első tesztek szerint nem is rosszul: az egy kategóriába tartozó Intel processzorokat mind teljesítmény, mind fogyasztás tekintetében lenyomják a Spanyolország egyik legnagyobb városáról elnevezett CPU-i. Emellett árban is kedvezőbbek – miért van akkor mégis aggódásra oka a vállalatnak?

Nos, a Barcelona ugyan impozáns adatokkal szolgál, az Intel mégis előnyben van. Ez utóbbi rendelkezik már olyan négymagos lapkákkal, amelyek jelentősen nagyobb frekvencián ugyan, de nagyobb teljesítményt kínálnak az AMD most bejelentett, egyelőre mindössze 2 GHz-es órajelre képes modelljéhez képest. Ráadásul az Intel hamarosan átáll a 45 nanométeres gyártási eljárásra, ami két előnyhöz is juttatja a vállalatot: ugyanakkora wafferen nagyobb mennyiségben készíthető majd processzorlapka (vagyis csökken az egységnyi előállítási költség), emellett a váltás jótékony hatással lesz a fogyasztásra is.

Az első részletes, független összehasonlító tesztekre ugyan egy-két napot még várni kell, eddig csak néhányan tudták kipróbálni a vadonatúj processzorokat. A Tech Reportnál elvégzett gyors tesztek szerint a Xeon győz a gyorsítótár sávszélességét tekintve, ám a Barcelona a fő memória sávszélesség tekintetében első (ami integrált vezérlőjének köszönhetően nem is csoda). A késleltetés azonban az L3 cache-nél már elég magas ahhoz, hogy a Barcelona kumulált késleltetése ne legyen sokkal jobb a Xeonhoz képest. Ami azonban nagyobb baj, hogy a fixpontos számításoknál várt egyensúly a lebegőpontos számításoknál is fennáll (legalábbis a kétmagos változatoknál): az AMD CPU-ja alig vagy semmivel sem jobb az első mérések szerint ezen a téren, mint a már hónapok óta piacon levő Xeonok.

Végső konklúziót persze csak a valós életben használt alkalmazásokkal futtatott tesztek adnak majd, és ezek is csak rövid időre – a Penryn magos Intel szerverprocesszorok ugyanis nemsokára piacra lépnek, és ezzel ismét megváltoztathatják az erősorrendet. Egyelőre tehát nem áll fényesen az AMD, pedig nekünk, vásárlóknak, felhasználóknak az érdeke, hogy magára találjon a kisebbik processzorgyártó, és a rivalizálás hajtotta fejlesztési, árcsökkentési verseny fennmaradjon a desktop CPU-k piacán. Is.