Nem veszünk új PC-t a Windows 7 miatt

Nagyjából a Windows 95 óta minden egyes új Microsoft operációs rendszer megjelenésével fellendültek a hardver-eladások – a szebb kezelőfelület, a nagyobb tudás egyben erőforrás-igényesebb komputereket is követelt magának. Hasonló, csak mértékében kisebb jelenség volt megfigyelhető a Windows Vista 2006-os debütálásánál is: az OS jelentősen nagyobb étvágyú volt megaherzben és memóriakapacitásban, elődjéhez, a Windows XP-hez képest.

286-os PC a hőskorból

Nem csoda, hogy a hardvergyártók megváltóként tekintenek minden új redmondi operációs rendszerre. Megjelenésével ugyanis felpörögnek az eladások, ami sok-sok zöldhasút jelent az eladói oldalon. Hasonló hatást vártak a Windows 7-től is, annak ellenére, hogy a Microsoft már jó előre a Vistánál visszafogottabb hardverigényével reklámozta az új OS-t. Ennek ellenére meglepettnek látszik a gyártóipar amiatt, hogy a W7 debütálásával elmaradt a vásárlói roham, már ami az új PC-ket illeti.

Pedig a hetes számú Windows szépen fogy (az otthoni felhasználók piacán), ugyanakkor a szegmensbe szánt számítógépek eladása nem emelkedett jobban, mint az ilyenkor, a karácsonyi bevásárlási időszakra készülődve lenni szokott. Nem segíti a vállalati piac sem a PC-ipart: a cégek többsége egyelőre a Vistánál már bevált taktikáját követi, azaz kivár. A gyártói oldal ezért arról panaszkodik, hogy némelyik vállalati komputer már olyan öreg, hogy az arab helyett „még mindig” római számokkal dolgozik.

Borúlátó az érintett cégek egyik legnagyobbika is. Az Intel véleménye szerint a PC-s eladások idén nem fognak magukhoz térni, csak jövőre várható az értékesítések felfutása. John Davies, aki a cég marketingért és értékesítésért felelős részlegén dolgozik, úgy vélte, hogy a vállalatoknál jelenleg csak bevezető (pilot) projektek futnak, azaz egyelőre csupán „kóstolgatják” a Windows 7-et. A szegmens szereplőinek jelentősebb része csak 2010-ben szánja el magát az operációs rendszer bevezetésére, és ezzel új hardvereszközök vásárlására.

Vadonatúj Dell számítógép Core i7 processzorral 2009-ből

Sokáig azonban nem húzhatja már a céges piac sem a váltást. Ennek periodikus volta miatt ugyanis lassan esedékes az elöregedett masinák nyugdíjazása. 1999-ben a Y2K-probléma* miatt cserélték le dömpingszerűen a számítógépeket, aztán nagyjából négy évvel később megint hasonló tempóban selejtezték le a régi PC-ket. A következő ciklusnak nagyjából most van itt az ideje, és ezen a gazdasági világválság sem változtathat jelentősen, maximum kicsit elnyújtja az elavulási időt.

A fejlődő országok szerencsére ellensúlyozzák valamelyest a fejlett államok piacán érzékelhető pangást. Különösen Kína és Latin-Amerika tartozik a mostanában extenzíven hardvert cserélő régiók közé.

*Y2K
A 2000-es év problémája már régóta ismert volt a számítástechnikában. Az ezredforduló után „digitalizálódottak” el sem tudják képzelni, hogy az 1960-as években milyen drága volt minden kilobyte-nyi memória, ezért a fejlesztők ott spóroltak, ahol csak tudtak. Rövidlátás, vagy egyszerű figyelmetlenség – tulajdonképpen mindegy is, de tény: a dátumok év-számjegyeiből mindössze az utolsó két helyiértéket tárolták el.

Ez sokáig nem okozott gondot, de az ezredforduló felé közeledve mind többen ismerték fel, hogy az évszámok első két jegyének megváltozásával számos rendszer nem fog megbirkózni. Ezek az aktuális dátum helyett pont száz évvel korábbinak érzékelik majd az időt (99-ről 00-ra állva át), ami – az akkori feltételezések szerint – akár komoly problémákat is okozhat.

1999-ben aztán – a hardvergyártók örömére – igazi hisztériát sikerült a jelenség köré kanyarítani. Hatalmas kiadásokba verték magukat az állami és a magánszféra szereplői is, és ezen összegek jelentős része a hardvergyártóknál (illetve a szoftverfejleszőknél) landolt. Nagyrészt feleslegesen, hiszen a 2000-es évfordulót követően hiába várt szinte lélegzetvisszafojtva a világ, nem érkeztek beszámolók beragadt liftekről, sem lezuhant repülőgépekről. Mint utólag kiderült, a jelenség kapcsán sokat költő országok (például az USA és Nagy-Britannia) és az arra keveset szánó államok (ilyen volt Olaszország és Dél-Korea) nagyjából ugyanolyan könnyedén vették az akadályt.

Azóta négy digiten tárolják a dátumok számjegyeit. Milyen kár, hogy nem tapasztalhatjuk meg, micsoda perpatvar lesz majd a 9999-ről 10000-re való átálláskor 🙂