A sikeres üzlet az alapja a szponzorációnak

A Bonafarm-csoport elégedett ügyfele a Vodafone-nak, s ez mind a két cégnek a hasznára válik – nyilatkozta a Napinak Csányi Sándor, a két társaság közös Forma-1-es együttműködése kapcsán. A vezér nagyon büszke a tehetséges gyerekek felkarolására létrehozott alapítványára, de tudja, hogy az üzleti siker a karitatív tevékenység előfeltétele.

– Az köztudott, hogy nagy rajongója a futballnak. Igaz ez a Forma-1-re is?

– A nagy kedvenc valóban a foci, de hogy sportnyelven mondjam, az élbolyban valóban ott van a Forma-1. Amikor tehetem, figyelemmel kísérem. Sokszor voltam kinn egy-egy futamon, de megmondom őszintén, képernyőn szívesebben nézem, mint a helyszínen. Jobban élvezem a televízióban a versenyt, hiszen ott nem csak a pálya egy része látható, az egész pályán követni lehet a legérdekesebb eseményeket.

– A sajtótájékoztatón nem hangzott el, hogy mekkora összegbe kerül a Picknek a megjelenés a Vodafone McLaren Mercedes versenyautóin. Meg fogja érni?

– Az nem kérdés, hiszen semmibe sem kerül. A kérdés inkább az, hogy a Vodafone-nak miért éri meg ez az új típusú együttműködés. Nem titok, azért éri meg, mert az egész Bonafarm-csoport a Vodafone ügyfele a mobilszolgáltatások terén. Az iparágban a folyamatosan növekvő Bonafarm-csoportnak van a legnagyobb logisztikai hálózata Magyarországon, és nagyon fontos ebben a hálózatban, hogy az információk folyamatosan és akadálytalanul áramoljanak.

– Nyilván sokakat lázba hoz a Pick Forma- 1-es megjelenése, nekem mégis fontosabbnak tűnnek a gyermekek megsegítésére ön által alapított alapítvány eredményei. Milyen új sikerekről tud beszámolni az alapítvánnyal kapcsolatban?

– Nagyon nagy büszkeségem ez az alapítvány, amelynek fő célkitűzése, hogy a tehetséges, de hátrányos helyzetű gyermekek ne kallódjanak el Magyarországon, ám ha a vállalkozásaim nem lennének olyan sikeresek, mint amilyenek, akkor nem tudnám miből támogatni őket. Ezért mind az üzleti sikerek, mind az alapítvány nagyon fontosak számomra. Az alapítványra egyébként több szempontból is büszke vagyok. Egyrészt, mert szakértők a tevékenység megszervezését professzionálisnak tartják. Tudomásom szerint nincs még egy olyan alapítvány a világon, amely tízéves kortól az egyetem elvégzéséig követi, támogatja a programban részt vevőket. A gyerekek, akik a támogatásban részesülnek, tudják: már csak rajtuk múlik, hogy milyen sikereket érhetnek el, hogy eljutnak-e azon a területen a csúcsra, ahol a tehetség szikráját felcsillantották. Másrészt nagyon büszke vagyok arra, hogy a gyerekek kiválasztásának módszere és a különórák, foglalkozások színvonala kiemelkedő. Az alkalmazott többfordulós metodika – amely egy ajánlási rendszeren alapszik és számos teszt, pszichológiai vizsgálat, majd családlátogatás követi – nagyon hatékonynak bizonyult a legtehetségesebbek kiválogatására.

– Mekkora a lemorzsolódás?

– Nagyon kicsi, három százalék sincs. De ebben olyan eset is van, amikor a család elköltözött olyan helyre, ahol az alapítvány nem működik. Volt olyan, hogy egy gyerek elkezdett komolyan futballozni, és már nem fért bele az idejébe a heti több különóra. Eddig csak egy gyereket kellett eltanácsolnunk, ő már nem vesz részt a programban, de a támogatását nem szüntettük meg.

– A gyerekeket nem viseli meg a kiválasztás, nem nyomasztja a teher őket?

– A kiválasztott gyerekeket inkább a korábbi helyzetük nyomaszthatta. Hiába a tehetség, ha a társaik között a perifériára sodródva, gyakran anyagiakban szükséget látva éltek. Azt tapasztaljuk egyébként, hogy a különórák nyomán, egyáltalán azzal, hogy több törődést kapnak, nagyon hamar vezéralakká, kulcsfigurává válnak a közösségükben. Komoly előrelépést érnek el a tanulmányaik során, sorra nyernek vagy érnek el jó helyezéseket országos versenyeken.

– Tervezik az alapítvány tevékenységének kibővítését?

– Természetesen. A közeljövőben Szegeden nyitunk közösségi házat. Jelenleg 142 gyereket támogatunk, júliustól terveink szerint 170-en lesznek, és az alapítvány vezetésének mostani álláspontja szerint ezer fő támogatásánál fogjuk meghúzni a határt. Amíg ezt el nem érjük, addig évről évre folyamatosan bővülni fogunk.