Beindíthatja az ipart az elektronikai ágazat

Az elektronikai ipar kilendítheti Magyarországot a gazdasági holtpontról: egy év alatt 35,7 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, és már most a GDP 5,3 százalékát adja, megelőzve többek között az építőipart, az energiaszolgáltatást vagy a turizmust. Az ipari termelésen belüli 24,5 százalékos hozzájárulásával az ország termelési struktúrájában világszinten is kiemelkedő súllyal szerepel az elektronikai ipar – olvasható az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elektronikai tagozatának az elektronikai ágazatról szóló elemzésében, amelyet a kormány számára készítettek el.

Magyarországnak nincsen nyersanyaga vagy olcsó munkaereje, azzal a néhány lehetőséggel kell gazdálkodnunk, amink van. Ilyen például az elektronikai iparág, amely kiemelkedően jól teljesít a régióban, ráadásul a következő évtizedben bizonyosan a világgazdaság húzóágazata marad. Ha nem szeretnénk kimaradni ebből a növekedésből, elengedhetetlen néhány probléma sürgős kezelése – mondta Gacsal József, az IVSZ alelnöke.

A magyar gazdaságpolitika egyik legfontosabb célkitűzése a foglalkoztatottság növelése, amihez az elektronikai ipar jelentős mértékben hozzá tud járulni. Az elektronika az elkövetkező évtizedben még biztosan a világ vezető és legdinamikusabban fejlődő iparága lesz, így az elektronikai iparban foglalkoztatottak száma 10 év alatt akár megduplázódhat.

Az elektronikai iparban dolgozók mintegy 30 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A megfelelő szakmai tudással bíró utánpótlás biztosításához a köz- és a felsőoktatás megújítására van szükség, többek között a természettudományi képzés megerősítésére, az ipar és az oktatás szorosabb együttműködésére.

A magyar elektronikai ipar már eddig is lényeges tényezője volt a vidékfejlesztésnek. Az IVSZ elektronikai tanulmánya kompetencia-központok kialakítására tesz javaslatot, amelyeket egy-egy terület termelő cégei és felsőoktatási intézményei alkotnának. Ezek a központok biztosítanák többek között a specifikus tudással rendelkező szakember-utánpótlást, k+f+i tevékenységet végeznének, gondoskodnának a beszállítók képzéséről, nemzetközi szakmai és k+f kapcsolatokat alakítanának ki. A tudásközpontok helyi munkalehetőséget teremtenek, emelik a helyi oktatási intézmények színvonalát, fejlesztik az adott térség nemzetközi kapcsolatait. Mindez jó esélyt teremt további befektetések letelepülésére is.

Az elektronikai ipar jellegénél fogva globális, ugyanakkor a nagy gyártók is igénylik a beszállítókat, ami komoly lehetőséget jelent a hazai kkv-knak. Ahhoz azonban, hogy versenyre kelhessenek a nagy gyártók hagyományos beszállítóival és a környező országok vállalkozásaival, a magyar kkv-k erősítésére, támogatására van szükség. Az IVSZ elektronikai tagozata a kkv-k számára technológia- és tudásfejlesztő programokat, a beszállítói státus elnyeréséhez EU-forrásokból történő célzott támogatást, a k+f+i tevékenység megerősítését javasolja.

Az IVSZ elektronikai tagozata szerint az ágazat előtt álló kihívások kezelése stratégia és akcióterv kidolgozását, majd annak következetes végrehajtását igényli. Az IVSZ szeptember 15-17. között megtartandó éves konferenciáján, a Mentán a fő téma a kormány infokommunikációs stratégiája lesz.