Az uniós távközlési szabályozás és az úgynevezett engedélyezési irányelv pontosan meghatározza, hogy a tagállamok milyen díjakat vethetnek ki a távközlési szolgáltatókra és hálózatüzemeltetőkre. A díjak csak bizonyos igazgatási és szabályozási költségeket fedezhetnek, főleg a felhatalmazások és ellenőrzések kapcsán felmerülőket. Elvárás az is, hogy e díjak tárgyilagosak, átláthatók és arányosak legyenek.
A testület attól tart, hogy az adó összeegyeztethetetlen az uniós távközlési szabályozással. Az ugyanis előírja, hogy a távközlési szolgáltatókra csak olyan különdíj vethető ki, amely közvetlenül hozzájárul az ágazat szabályozási költségeinek fedezéséhez. Magyarországnak két hónapon belül kell válaszolnia a megkeresésre. Ha az EB nem kap választ vagy a tájékoztatás nem oszlatja el az aggodalmakat, a bizottság felszólíthatja Magyarországot, hogy biztosítsa a távközlési vállalatok adóztatására vonatkozó uniós jog tiszteletben tartását.
A válságadók a bolti kiskereskedelmet, az elektronikus hírközlést és az energiaellátást érintik, az adó alkalmazási körét és mértékét iparáganként és az árbevétel alapján határozzák meg. A kiskereskedelemre és az energiaellátásra kivetett különadót még vizsgálja az EB – közölte a testület. A távközlési vállalatoknak a nettó árbevétel 0-6,5 százaléka közötti adókulccsal kell számolniuk.