Kell az állam a negyedik mobilszolgáltatóba?

A jelenlegi piaci és gazdasági környezet alig különbözik a 2008-astól, amikor az állam végül a válságra hivatkozva lefújta a negyedik mobilszolgáltatóra és a 4G hálózathoz szükséges frekvenciacsomagra kiírt tenderét. Így a mobilszolgáltatói piacon a kockázat – a lekötött tokéhez képest – alig változott, ezért önálló új szereplő megjelenésére kevés az esély. A számítások szerint az új szolgáltató hálózati tőkeigénye (kétmillió előfizető kiszolgálására alkalmas kapacitást alapul véve) nagyjából 160 milliárd forint, plusz 10-20 milliárd a frekvencia megszerzése – mindez 15 évre, a magyar fogyasztói számmal számolva finoman szólva nem a legvonzóbb ajánlat. Így maradhat a hagyományos megoldás: a meglevőknek ajánlja fel az állam az új frekvenciacsomagot, elvárva a fejlesztéseket, ám a verseny ettol nem erősödik. Turi Ferenc, a Capitol ügyvezető partnere szerint egy új szereplő megjelenése egy adott mobilpiacon általában nem garancia a verseny erősödésére, de a modellszámítások szerint esély van arra, hogy egy középáras tarifacsomag az új belépő megjelenésével (optimális esetben) 20 százalékkal is mérséklődjön. A tanulmány a verseny élénkítéséből kiindulva vizsgálta a negyedik (vagy sokadik) szolgáltató megjelenésének teljesülését. A Capitol két alternatívát is kínál a tanulmányban az államnak. Az egyik egy erős vertikális állami szerepvállalás lenne, ahol konkrétan új mobilszolgáltató formájában jelenne meg az állam, kijelölés útján. A másik, a Capitol szerint járhatóbb verzió, hogy az állam korlátozott szerepet vállalna az új szolgáltató vagy szolgáltatók megjelenésében, oly módon, hogy létrejönne egy állami vállalatok távközlési gerinchálózatára (MÁV, MVM, NIIF) alapuló távközlési nagykereskedő, amely úgynevezett virtuális szolgáltatóknak (például mint a Postafon) értékesítene hálózati kapacitásokat. A tanulmány arra nem tér ki, hogy a különböző szcenáriókban létrejövő társaságokba mennyit kellene az államnak invesztálnia, ám az elemzés természetesen magántőke bevonását is javasolja. Egy országos lefedettséget elérő mobiloperátor befektetési költségeinek 40 százalékát maga a gerinchálózat kiépítése adja, míg 45 százalékát a bázisállomások. A maradék 15 százalék az egyéb hozzáadott szolgáltatás. Turi szándékai szerint az elemzést elküldik a kormánynak is, hiszen most áprilisban jár le a negyedik mobilfrekvenciára kiírt 2008-as tender moratóriuma, így nagy valószínuséggel belátható idon belül döntés születik egy újabb pályázatról.