10-ből 1 magyar nem hisz a vírusirtójának

Tíz felnőttből egy pedig ki is kapcsolja a biztonsági szoftvert, ha hozzá akar férni egy fájlhoz, amit a vírusirtó blokkolt.

„Egyetlen biztonsági szoftver sem védheti meg a felhasználókat, ha nem foglalkoznak annak riasztásaival” – hívja fel a figyelmet a veszélyre Kiss Zoltán Gergő, az ESET magyarországi képviseletének vezető tanácsadója. Az ESET megbízásából az NRC végezte el a kutatást*, mely bizonyította azt a vélekedést, hogy a magyar felhasználók jelentős része nem veszi komolyan a vírusirtó szoftverek jelzéseit, így önként és tudatosan fertőzi meg a számítógépét.

A kutatás eredményei szerint a magyar internetezők egynegyede a vírusirtó szoftverének riasztása ellenére is végignéz egy fertőzött weboldalt, ha annak tartalma érdekli. A férfiak 15%-a ezenkívül ki is kapcsolja vírusirtóját, hogy el tudjon indítani egy fájlt, amit a biztonsági szoftver fertőzöttnek jelzett, míg a nőknek 6%-a tesz így. Különösen veszélyeztetettek a fiatalok. A 18-29 évesek 17%-a szokta kikapcsolni a vírusirtóját azért, hogy fertőzött fájlokat tudjon elindítani, 12%-uk pedig azért, hogy  fertőzött weboldalakat látogathasson.

„A vírusok készítői kihasználják az emberi kíváncsiságot és a monitor előtt ülő felhasználók téves biztonságérzetét. A felmérésünkből az is kiderült, hogy a legnagyobb veszélynek pont a tapasztaltabb internetezők vannak kitéve. Ők azok, akik tévesen azt gondolják, hogy könnyedén tudják kezelni a veszélyeket, és azt is megengedhetik maguknak, hogy fertőzött weboldalakat látogassanak, vagy kikapcsolják a vírusirtót annak érdekében, hogy meg tudjanak nyitni egy fertőzött fájlt” – mondja Kiss Zoltán Gergő, aki szerint a megfelelő számítógépes védelem alkalmazása mellett a felhasználóknak a felelősségteljes internet használatra is törekednie kellene.

*Az NRC által végzett piackutatás a magyar internetezők viselkedését vizsgálta online kérdőíves felmérés segítségével, többszörösen rétegzett, véletlen mintavétellel. A minta reprezentatív a 18-69 év közötti, legalább heti rendszerességgel internetezőkre nem, korcsoport, végzettség és lakóhelytípus szerint.