24,5 milliárd forintra rúgnak az illegális szoftverek

A BSA MTI-hez eljutatott közleménye szerint az eredmények azt mutatják, hogy a kalózmásolatok aránya nem nőtt, de nem is csökkent.

A BSA és az IDC közös tanulmányból kiderül az is, hogy Európában a lopott szoftverek kereskedelmi értéke megközelítette a 13,5 milliárd dollárt. Globális szinten a szoftverkalózkodás értéke 59 milliárd dollárt tett ki, ami majdnem duplája a 2003-as értéknek.

A 2010-es tanulmányban szereplő 116 régió felében minimum 62 százalékos volt a szoftverkalózkodás mértéke, míg az átlagos nemzetközi szint 42 százalék. A kalózszoftverek részaránya Magyarországon 41, az USA-ban 20 százalék. Ugyanez a szám Ausztriában 24, Japánban 20, Németországban és az Egyesült Királyságban 27, Csehországban 36, Szlovákiában 42, Romániában 64, Oroszországban 65, Kínában pedig 78 százalék.

A felmérés szerint a szoftverkalózkodásban a fejlődő gazdaságok tettek szert vezető szerepre. Ezekben az országokban a kalózkodás szintje 2,5-szer magasabb, mint a fejlett területeken, és az itteni kalózmásolatok kereskedelmi értéke (31,9 milliárd dollár) a teljes nemzetközi szint több mint felét teszi ki.

A legális szoftver leggyakrabban hangsúlyozott előnye a műszaki támogatás (88 százalék) és a hackerek, kártékony szoftverek elleni védelem (81 százalék).

Az illegális szoftverhasználat egyik gyakori módja, ha több számítógépre telepítik a csak egyetlen számítógépre telepíthető szoftvereket.

A PC-felhasználók többsége világszerte és Magyarországon is úgy gondolja, hogy a szellemi tulajdonjog védelme érzékelhető gazdasági előnyökkel jár: nemzetközi szinten a válaszadók 59 százaléka véli úgy, hogy a szellemi tulajdon védelme jó hatással van a helyi gazdaságra, Magyarországon pedig a válaszadók 61 százaléka szerint a munkahelyteremtésben is fontos szerepet játszik.

A globális szoftverkalózkodásról szóló felméréssel párhuzamosan, az Ipsos Public Affairs közvélemény-kutatást végzett a PC-felhasználók körében a szoftverkalózkodással kapcsolatos alapvető társadalmi attitűdökről és jellemző magatartási formákról.

A közvélemény-kutatás szerint a szellemi tulajdonjog védelmét sokan támogatják: 10-ből 7 válaszadó nyilatkozott úgy, hogy szerinte a technológia fejlődése érdekében fizetni kell a szoftvergyártók termékeiért. A szellemi tulajdon védelmének támogatottsága általában véve azokban az országokban volt a legmagasabb, ahol magas volt a szoftverkalózok száma.

A válaszadók szerint a licenszelt szoftver jobb, biztonságosabb és megbízhatóbb, mint a kalózmásolat; számos PC-felhasználó azonban nem tudja megkülönböztetni, hogy a szoftverbeszerzés mely formája legális vagy illegális.

A kalózszoftverek nyilvánvaló veszélyt jelentenek közvetlenül a felhasználókra nézve is, hiszen azok használata gyakran napokig tartó szervizeléshez, rendszerleálláshoz, üzleti és személyes adatok elvesztéséhez vezethet, nem beszélve az esetleges botnet hálózatok útján történő visszaélésekről – közölte Dzsinich Gergely, a BSA Magyarországi Bizottságának vezetője.