Hol van a szerver? Kit érdekel?

A világ legnagyobb cégeihez – például az Apple és Google-höz – hasonlóan  a felhőszolgáltatók is komplett magyar városokat tudnának telepakolni szerverekkel, annyi van már belőlük a világon. Jól szemlélteti a növekedést az, hogy 1996 és 2006 között hatmillióról 28 millióra nőtt a világ szervereinek száma, ez mára olyan 200 millióra tehető. Ebből csak a Google-nek van 1 milliója, mely infrastruktúra energiaellátását tekintve Magyarországot már túlnőtte.

Mindezek mellett fontos, hogy a távoli szerverek, szerverparkok földrajzilag is eltérő helyen vannak: Európában valamennyi országban találhatók nagyobb gócok, ahogy Amerikában is különböző helyekre telepítették a szolgáltatók az egyes virtuális falukat. Mindez azért fontos, mert az, hogy a céges adataink a felhőben vannak egyben azt is jelenti, hogy ezen szerverparkok között redundánsan vannak biztosítva adataink arról, hogy azok soha, semmilyen körülmények között nem tűnnek el. Ha például egy angliai szerverparkot ér egy természeti katasztrófa, és cégünk adatai éppen ott is vannak, akkor az országokon, sőt néha kontinenseken átívelő redundancia miatt mi észre sem vesszük azt, hogy bármi történt  volna: a meghibásodott gép helyét automatikusan átveszi egy másik, máshol, másodpercek töredéke alatt, adataink csaknem 100 százalékos rendelkezésre állásával.

Fontos lehet azonban, hogy a nemzetközi felhőszolgáltatásokkal szemben olyan helyi megoldásokat is számba vegyünk, melyek még az a jól beidegződött biztonság faktort is hozzák, miszerint az egyik, illetve legalább egyik felhő-szerverpark belföldön, vagy fizikailag közel helyezkedik el hozzánk. Ezzel amellett, hogy gazdaságilag is a lokálpatriotizmust erősítjük, fizikailag is közel „érezhetjük” magunkat adatainkhoz még akkor is, ha adott esetben holnap már nem fog minket érdekelni az, hogy mit, honnan érünk el. Csak működjön, mindig, mindenhonnan.

Kipróbálnád? Itt az alkalom!