Robotokkal kutatnak a kihalt madárfaj után

Az Egyesült Államok területén található Arkansas északi mocsarainak területein két robot-videokamera virraszt, hogy lencsevégre kapjon egy kiválóan rejtőzködő madarat. Azzal a céllal őrködnek naphosszat, hogy perdöntő bizonyítékkal szolgáljanak: az elefántcsont színű fakopáncs nem halt ki. A legújabb feltevések szerint ugyanis van remény arra, hogy a nagy méretű és kifejezetten szembetűnő – jellegzetes fehér csőrének és vörös tarajának köszönhetően – madárfaj életben maradt. A tudósok azt remélik, hogy a robotok segítségével sikerül megcáfolni azt a feltevést, amitől már jó rég óta tartanak.

A National Science Foundation által kezelt új projekt részei a megfigyelő eszközök. A tervek szerint ugyanis létrehoznak egy teljesen automata obszervatóriumot, amely képes megörökíteni a természet viselkedését távolról is. Ken Goldberg, a San Francisco-i American Association for the Advancement of Science szakembere szerint a robotok hasznosak, és előre viszik a tudományt.

Goldberg és kollégái a Cornell University ornitológiai laboratóriumának keretei között kutatnak a madár után Arkansas egy bizonyos területén, ahol 2004-ben egy kajakos látta a madárfaj egyik példányát. Egy hangfelvételt is készített a sportember, mely nagyon hasonló volt a madár jellegzetes kalapáló hangjához. Ezelőtt vagy fél évszázada nem számolt be senki a madár észleléséről. Egy néhány perces szaggatott videofelvétel a legnagyobb bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a madárfaj életben van, de néhány kutató szerint a képen egy fekete amerikai harkály látható – amely nagyon hasonló kinézetű, és jóval gyakoribb is.

Az álló helyzetben nagyjából fél méteres madár, a maga 75 centiméteres szárnyfesztávolságával Észak-Amerika egyik legnagyobb fakopáncsának bizonyult. „A legnagyobb kihívás egy olyan szoftver kifejlesztése volt, amely… mindenen átnéz, kivéve a madarakon” – mondta Goldberg.

A villamos távvezetékkel szerelt és az ég felé irányított, programozott kamerák feladata, hogy kifejezetten csak a „madár repülés”-t érzékeljék, kiszűrve a felhők vagy más objektumok mozgását. Goldberg szerint még így is magas a hibaarányszám. „A levelek rezgésétől is bejelez a rendszer.”

A két kamera, mely közül az egyik Kelet, a másik Nyugat felé „néz”, egy nagy teljesítményű számítógépre van kötve, amely feldolgozza az adatokat. Másodpercenként körülbelül 22, 2-3 megapixel közötti képkockát rögzítenek, de ennek csupán egy nagyon piciny része tárolódik.

Egy vízhatlan felszerelés segítségével óvják a rendszert az esőtől és a széltől. A lőgyakorlatok, valamint a vadászok eltévedt golyóinak kivédése érdekében Goldberg golyóálló védelmet szeretett volna, de végül egy „radioaktív anyag” figyelmeztető tábla mellett döntött. „Úgy tűnik, ez bevált” – mondta.

A rendszer a három hónap alatt egy csapat libát és egy kék gémet is lencsevégre kapott. „Haladunk, csak figyelnünk kell” – mondta Goldberg.