Hogyan védhetjük meg Földünket?

Elsődlegesen az energiatermelés, -átvitel és -fogyasztás azok a területek, ahol az üvegházgázok hatékonyan korlátozhatók – így a CO2-kibocsátás megcélzott csökkentése a jelenlegi technikával is lehetséges.

Mint ismert, az Európai Unió 2020-ig 20 százalékkal kívánja csökkenteni a széndioxid-kibocsátást. Becslések szerint világszerte az országok GDP-jének 0,1-1,0 százalékát emészti fel az üvegházhatás elleni küzdelem. Viszont, ha semmit sem tennének ennek érdekében, hanem tudomásul vennék a felmelegedést, az tartós károkat okozna a világgazdaságnak, és a globális GDP akár 20 százalékát is elvinné.

De még látványosabb az az adat, mely szerint a már meglévő technika alapján az energia-termelésben, -elosztásban, illetve az otthonok, az ipar és a közlekedés fogyasztásában rejlő megtakarítási potenciál teljes kihasználásával akár 50%-nyi CO2-terhelés megspórolható lenne. Fele ebből – abszolút értékben évi kétmilliárd tonna – azzal, ha valamennyi működő szénerőművet a mai legmodernebb technikai szintre hoznák fel. A megújuló energiák felhasználására is megvan a válasz, legyen szó szél-, szolár-, geotermikus vagy vízenergiáról.

Az energiaátvitelnél a nagyfeszültségű egyenáramú átvitel hozható fel példaként, amely a váltóáramúhoz képest lényegesen kevesebb veszteséggel működik. A fogyasztási oldalon a legtöbbet – akár 20-40%-ot – az épületek hőgazdálkodásán lehetne spórolni optimális szabályozástechnikával és viszonylag csekély épületfizikai kiegészítő beruházással. Az ipar villamosenergia-felhasználásának mintegy kétharmadát a motorok fogyasztása teszi ki, aminek 10-50%-a megtakarítható lenne energiatakarékos motorok és frekvenciaváltós hajtások alkalmazásával. Mind a lakások, mind az ipari és kommunális létesítményekben a világításra használt áram akár 80%-a megtakarítható lenne energiatakarékos lámpák és fénydiódák alkalmazásával, amelyek ráadásul 15-20-szor tartósabbak a hagyományos izzólámpáknál. (Ki gondolná, hogy egy ilyen takarékos lámpa élettartama során fél tonna CO2-kibocsátást takarít meg!) A közlekedésben az intelligens forgalomirányító és parkolási rendszerek nemcsak idegeinket, hanem a gépkocsi fogyasztását is kímélik, a járműmotor-technikában pedig a például a piezoelektromos üzemanyag-befecskendező rendszerek révén takarítható meg akár 20%-nyi üzemanyag és ezzel környezet-terhelés.

A Siemens kutatási folyóirata, a Pictures of the Future most megjelent tavaszi száma közel 30 oldalas terjedelemben mutat be CO2-„ellenes” technológiákat, köztük a CO2-kibocsátás-mentes széntüzelésű erőműveket, vagy a gázturbinával kombinált üzemanyag-cellás erőműveket, mely utóbbiaktól 70%-os villamos hatásfokot remélnek (ez közel 30%-kal kevesebb CO2-kibocsátást jelentene a mai átlagos kombinált gáz- és gőzturbinás erőművekhez képest).