Százezreket ölnek meg titokban a nyomtatók?

Köztudott, hogy a dohányzás súlyos következményekkel járhat: a légúti szervek rákos megbetegedésének kockázatát jelentősen növeli a rendszeres cigarettázás. Számos ország tesz is azért, hogy visszaszorítsa az egyre nagyobb tábort alkotó dohányosok számát; nemrég például Nagy-Britanniában vezették be a szórakozóhelyekre is kiterjedő dohányzási tilalmat. Hazánkban is törvény szabályozza, hol gyújthatnak rá a szenvedélybetegek – a munkahelyeken például már évek óta csak elkülönített helységekben lehet hódolni a füstölés örömének.

Semmilyen szabályozás nem létezik ugyanakkor a lézernyomtatók használatára, pedig – világított rá nemrég egy brit felmérés – ezek nagyjából ugyanakkora egészségügyi kockázatot jelentenek. Lidia Morawska, a Queenslandi Műszaki Egyetem Légminőségi és Egészségügyi Programjának vezető professzora tárta a nyilvánosság elé a meglepő megállapítást: az átlagos nyomtatók a festék papírra való rögzítése során olyan részecskéket lőnek ki magukból, amiknek egy jó részét belélegzik az adott helységben tartózkodók. Ezek a részecskék hajlamosak a tüdőbe beágyazódni, így annál, aki huzamosabb ideig dolgozik olyan helyen, ahol ez a kockázati tényező megtalálható, légzőszervi és keringési problémák léphetnek fel.

Veszélyesek és ártalmatlanok
Igazán nem lehet ráfogni a kutatócsapatra, hogy felületesen végezték el munkájukat: 62 különböző márkájú, az elmúlt 1-2 évben piacra került lézernyomtatót vizsgáltak meg, és úgy találták, hogy ezek közül 17 „magas kibocsátó” volt, vagyis a nyomtatás során nagy mennyiségben bocsátottak ki egészségre ártalmas részecskéket. Kettő közepes, hat alacsony mennyiségű részecskét engedett működése során környezetének levegőjébe, 37 pedig ártalmatlannak bizonyult. Ugyanakkor a felmérést végző csapat tagjai arra is rájöttek, hogy a hasonló technológia alkalmazása ellenére az irodai fénymásolók nem bocsátanak ki veszélyes anyagot.

De tulajdonképpen mik is ezek az anyagok? Habár nem végzett teljes kémiai elemzést a csapat, azt megállapították, hogy közülük némelyik potenciálisan karcinogén, vagyis rákkeltő hatású. Felfedezésük is a véletlennek köszönhető: az egyetem korábban közös vizsgálatot végzett a queenslandi vezetés közmunkáért felelős részegével, amikor is az irodai ventillációs rendszereket vizsgálták. Ekkor derült ki, hogy a veszélyes részecskék a helyiségekben ötször nagyobb koncentrációt mutatnak fel, mint a kültéren – egy alapos mérés pedig rávilágított, hogy a bűnöst a nyomtatóknál kell keresni.

Morawska először a csapat saját printereit vizsgálta meg, majd az egészségre károsnak bizonyult példányokat eltávolíttatta az emberek közeléből. Ezután kezdtek bele abba a vizsgálatba, melynek során a Canon, a HP LaserJet, a Ricoh és a Toshiba nyomtatóinak hatását mérték fel. Ennek során vegyes eredményeket kaptak: a HP LaserJet modelljei közül például az 1320-as és a 4250-es igen nagy mennyiségben bocsátott ki magából veszélyes anyagokat működés közben, ugyanakkor a 4050-es sorozat nyolc tagja egyáltalán nem mutatta jelét a szennyezésnek.

A kutatócsapat az eredmények kiértékelése után azonnal felhívta a nyilvánosság és a politikusok figyelmét is, hogy gyors beavatkozásra, szabályozásra van szükség. A veszélyes (és a veszélytelen) nyomtatók részletes listája ezen az oldalon található (majdnem a lap alján).