Támadnak a TransforMED-ek

A gyógyszeripar tíz éven belül elveszítheti a vásárlók bizalmát, ha nem alkalmazkodik az egészségügy megváltozott kihívásaihoz – áll a BT (korábban British Telecom) legfrissebb iparági jelentésében, melyben a vállalat az egészségügy átalakulását vizsgálja.

A „Jövő a gyógyszeriparban: az egészségügy kihívásai 2016-ig és azt követően” című fehér könyvben a BT jövőkutatói átfogó képet vázoltak fel az iparág jövőjéről. Míg az egészségügy egyre inkább betegközpontúvá válik, a gyógyszeripari cégeknél a szemléletváltás elmaradása elszigetelődéssel és a bizalom elvesztésével fenyeget – áll a tanulmányban.

A BT elemzése szerint 2016-ra az egészségügy – legalábbis a fejlett világban – épp olyan „közművé” válik, mint a gáz- vagy a villanyszolgáltatás. A fejlődő technológiának köszönhetően az orvosok személyre szabott gyógymódot kínálhatnak majd a betegeknek. A kórházak, rendelőintézetek és a háziorvosok egységes hálózaton, azonnal hozzáférhetnek a beteg naprakész kórtörténetéhez, ezzel radikálisan csökken a diagnózishoz szükséges idő, és sokkal kevesebb lesz a hibalehetőség.

Az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetősége szintén javul: rekordsebességgel terjed el a telemedicina és a távtanácsadás, így a betegeknek a lehető legkevesebb alkalommal kell személyesen befáradniuk a kórházba.

A betegek egyre aktívabbak és tájékozottabbak. Elvárják a gyógyszeripartól, hogy véleményüket az orvosokkal, jogászokkal és lobbistákkal egyenlő mértékben vegyék figyelembe a termékfejlesztésben és a döntéshozatalban – áll a BT tanulmányában. „A bizalom érdekében a gyógyszergyártóknak közvetlen párbeszédet kell folytatniuk a betegekkel – mondta el Laurie Bowen, a BT Global Services kereskedelmi igazgatója. – Tapasztalataink szerint az orvosok és a betegek között egyre őszintébb és szorosabb az együttműködés. A gyógyszeripari cégeknek részben újra kell pozícionálniuk magukat, és közelebb kell kerülniük a fogyasztókhoz.”

A BT tanulmánya izgalmas példákat hoz arra, hogyan változtatja meg a technológia az egészségügyet. A gyógyszerfejlesztés egyre nagyobb része válik virtuálissá, a hatások laborkísérletek helyett számítógépes szimulációval is vizsgálhatók. Ezzel csökkenthető a kutatás-fejlesztés költsége, és a betegek hamarabb juthatnak hozzá az innovatív készítményekhez.

„Elképesztő lehetőségeket látunk az egészségügyi technológiában. A jövőben bőr alá beültethető, nanotechnológiát használó mikrochipek figyelmeztethetik a betegeket a gyógyszer bevételének elmulasztására. Sőt, hasonló beültetések segítségével az orvos akár folyamatosan nyomon követheti a beteg vérnyomását és más élettani adatait is. A technológiai fejlődés eredményeképp az egészségügy a gyógyítás helyett egyre inkább a megelőzésre koncentrálhat” – tette hozzá Laurie Bowen.

A BT tanulmánya arra is kitér, hogy a globalizáció milyen hatással lesz a gyógyszeriparra. A kínai és indiai gyógyszergyártók rendkívül olcsón képesek generikus készítményeket előállítani, komoly piaci konkurenciát támasztva a nagy nyugati cégeknek.
„2016-re az egészségügy jelentősen átalakul. A változás hajtóereje a technológiai fejlődés, és a felek közötti nyílt párbeszéd. A gyógyszeripar, ha időben nyit a fogyasztók felé, a következő évtized egyik nagy nyertese lehet” – összegezte a tanulmány következtetéseit Bowen.