Ön Tibi, vagy Osama?

Az ember már régóta robbant, elsősorban másokat, és csak aztán ipari célra, mondjuk bányában. Nézzük a kezdeteket: 1568. Veit Wulff Von Senftenberg a pokolgép (vagy a mai meglepő akna) ősével, a robbantóládával próbálkozik. Nem sokkal később Báthory István fejedelem 1585-ban Pszkov ostrománál szintén robbantóládát küld a védők vezérének. A hétéves háborúban pedig Zubovits Fedor az ellenség felvonulási útján lőpor töltetet ásat a földbe, ez a szárazföldi torpedó. 1604. májusában Guy Fawkes, Robert Catesby, Thomas Percy, John Wright és Thomas Wintour a „Duck and Drake” nevű fogadóban esküben fogadták meg, hogy végrehajtják az utókor számára csak „The Gunpowder Plot” néven elhíresült merényletet: felrobbantják az angol parlamentet és vele együtt az uralkodót, I. Jakabot. 1605. október 26-án 36 hordóban, 1.632 kilogramm lőpor áll készen, a történet végét mindenki ismeri. 1627. február 9-én, Selmecbányán, Weindl Gáspár tiroli bányamester levezényli az első ipari (bányászati) robbantást a Felső-Bíber táróban.

Napjainkban nagy veszélyt jelent a civil lakosságra a robbantani vágyó terrorista, akinek előfordulási esélye a nagy kockázati tényezőt jelentő létesítmények (nagykövetségek, konzulátusok, repülőterek, nemzetközi szállodák, jelentős középületek); különleges események (nemzetközi konferenciák, kereskedelmi vásárok, sportesemények); és a magas kockázati tényezőt jelentő személyek közelében mondhatni gyakori.

Forrás: ZMNE, Műszaki és Katasztrófavédelmi Tanszék

Egy új fejlesztésnek köszönhetően az ellenőrzési pontokon történő szűrések alkalmával a magas kontrasztú röntgensugarak révén már elkülöníthető a csont a szövettől, de akár a bomba a sajttól. A hagyományos röntgengépek ugyanis nem mindig tudják megmondani, hogy mit is „látnak” igazán, amikor az elektronok befékeződnek. Például egy tábla Tibi csokoládé mgkülönböztethetetlen bizonyos robbanóanyagoktól a hagyományos repülőtereken található csomagellenőrző futószalagok mellett működő röntgengépek számára. Így akár bárki átsétálhat egy jól álcázott bombával.

Forrás: ZMNE, Műszaki és Katasztrófavédelmi Tanszék

E célból (és természetesen orvosi alkalmazásának tökéletesítése érdekében is) néhány svájci tudós kifejlesztett egy magas kontrasztú röntgent, mely képalkotó technikája nem sokban különbözik a hagyományos mikroszkópokétól. Az eredmény: tökéletes kép, amelyen az erős kontraszt révén láthatóvá válnak a csonton található apró repedések is. A rendszer meglehetősen drága, de megéri alkalmazni a biztonságunk érdekében, így nyugodtan repüljünk Svájcba csokoládéért, vagy Franciaországba sajtért, és a teli csomagjainkkal zavartalanul átrepülhetünk az USA-ba különösebb fennakadás nélkül.