Total Recall bukósisakban

Senkinek sem okozna felettébb nagy örömet, ha képes lenne mindenre visszaemlékezni. Az emberek inkább azokat a dolgokat idézik fel magukban, amelyek fontosak számukra – legyen az jó, vagy rossz dolog. Azonban még így is előfordulhat, hogy az emlékezőtehetségünk nem működik jól, van, akinek pedig szinte minden „kiesik”.

Dr. Alois Alzheimer száz évvel ezelőtt írta le elsőként azt a betegséget, amely világszerte több mint 24 millió embert érint, 2040-re pedig 81 millió család életét nehezítheti meg. Az Alzheimer-kór ugyanis „páros betegség”: az esetek 75%-ában a házastárs, 15%-ában a gyermek, 5%-ában távolabbi rokon bevonását igényli kezelése, gondozása. Európai felmérések szerint a lakosság megközelítőleg 5%-a szenved az idült lefolyású, évekre kiterjedő betegségben, ez az arány a 85 év feletti korcsoportban eléri a 20%-ot.

Az Alzheimer-kór a fejlett országokban a 4. leggyakoribb halálok. Noha a halált közvetlenül nem az agy degeneratív elváltozása okozza, a végstádiumra jellemző általános testi leépülésért, a magatehetetlen állapotért az agysejtek pusztulása tehető felelőssé. A szellemi hanyatlás ugyanis nem természetes velejárója az öregségnek; olyan tünetcsoport, mely hátterében az esetek 60-70%-ában az Alzheimer-kór áll.

A brit University of Sunderland kutatói azonban úgy vélik, hogy az általuk kiagyalt készülék sokat javíthat a kórban szenvedők állapotán. Noha első látásra olyan, mintha PC-fanoknak terveztek volna egy motorkerékpárokon kötelezően hordandó bukósisakot, azért ennél többről van szó. A sisak ugyanis infravörös fénnyel igyekszik felpiszkálni az agysejtek növekedését.

Az Alzheimer infravörös fénnyel történő kezelésének ötlete azután jött, hogy kiderült: egerek esetében az infravörös fény megfordította a memóriaveszteségeket. A kutatók bíznak abban, hogy találmányuk besegít nem csak a demenciában szenvedőknek, hanem ezáltal képesek leszünk befolyásolni magát az öregedést is.

Az Alzheimer-kór olyan, folyamatos romlást mutató, progresszív jellegű agyi rendellenesség, mely során elsőként a személyiség, majd ezt követően a test is elpusztul. A német doktor, Alois Alzheimer 1906-os első feljegyzései óta eltelt idő alatt az orvostudomány rengeteget tudott meg a betegségről, noha nagyjából ugyanott tartunk, mint száz évvel ezelőtt: továbbra sincs hatásos szer a kór ellen. Bár a tünetek igen sokfélék lehetnek, a legnagyobb probléma a feledékenység, mely kedvezőtlen hatással van a munkára, családi és társadalmi életre. Az elváltozás ráadásul idő múlásával egyre rosszabbá válik, a zavartság, a feledékenység fokozódik, a gondolat kinyilvánítás, a szervezőkézség egyre nehezebb. A betegség a gondolkodás és a kognitív funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, demenciával, majd gyors biológiai leépüléssel végződik.

Az Alzheimer-kór igen „alattomos” rendellenesség, hiszen már évekkel az első tünetek jelentkezése előtt elkezdődnek a kóros agyi folyamatok. Ezek egyedüli kiváltó oka ismeretlen, valószínűleg több rizikófaktor egyidejű fennállása okozza. Bizonyos gének jelenléte, illetve ezek együttes előfordulása növeli a megbetegedés kockázatát. Az agyban zajló kóros fehérjeképződés, az agy ingerületátvivő anyagainak egyensúly-zavara, vírus, immunfolyamat, érbetegségek, környezeti ártalmak is kiválthatják.

Figyelmeztető jelek

Mint a test bármely része, az agyunk is változik a korral. A gondolkodás lelassul, esetenként bizonyos dolgokra nem emlékezünk megfelelően, azonban a komoly emlékezetvesztés, a zavartság, a munkánk, a hobbink iránti érdeklődés csökkenése, valamint más, erőteljes kognitív és viselkedési zavarok megjelenése azt mutatja, hogy agyunk nem az öregedésünknek megfelelően működik, agysejtjeink súlyos sorvadásnak indultak.

Megfigyelték, hogy iskolázottabbaknál, jobb jövedelmi helyzetben lévőknél gyakoribb a kór, a betegek kielégítő kalóriabevitel mellett is jelentősen fogynak, korai figyelemfelhívó jel lehet az is, ha valakinek a számolási kézsége jelentősen megromlik. Előfordul családi halmozódás is.

A leggyakrabban emlegetett emlékezetzavar mellett megfigyelhető a végrehajtó műveletek zavara: a beteg egyre nehezebben képes a cselekvéseit előretervezni, romlik a döntéshozatal, a figyelemmegosztás, a fluencia. Megjelenik a beszédzavar (afázia), a begyakorolt mozgások elvégzésére irányuló képesség és az érzékelt tárgyak vagy lények felismerése megromlik. Affektiv zavarok (szorongás, félelemérzés, depresszió) lépnek fel, hallucinációk, téveszmék jelennek meg, megváltozik a személyiség, agresszivitás, nyugtalanság, fokozott mozgástörekvés, és egyéb neurológiai tünetek (járászavar, vegetatív zavarok) alakulnak ki.

Gyógymód

A visszafordíthatatlan Alzheimer-kór enyhe szakaszában a feledékenység okozza a legnagyobb problémát, ekkor hasznos a rendszeres jegyzetelés. Az autóvezetést célszerű abbahagyni. Gyakran alkalmazható az E vitamin adagolása, és ügyelni kell a depresszió megjelenésre is. A betegség közepes szakaszban a mindennapi életvitel már rendszeres kontrollt igényel, a súlyos szakaszban pedig a beteg már magatehetetlenné válik, folyamatos gondozásra és felügyeletre szorul. Ebben a szakaszban a hozzátartozókon jelentkezhetnek a depresszió tünetei.

Mivel a betegség létrejöttének pontos oka még ma sem ismert, jelenleg nincs megoldás az Alzheimer-kórra, de a tüneti kezelés – a megfelelő támogatással, gondozással – javíthat a betegek állapotán. Az Alzheimer-kór szakaszainak megfelelően gyógyszeres (többek között idegrendszerre ható szerek, gyulladáscsökkentők, hormonális készítmények) és alternatív kezelésekkel (antioxidánsok) mind a magatartás, mind a kognitív tünetek enyhíthetők – természetesen az egyéni kórlefolyás figyelembe vételével. A kutatók jelenleg egy olyan újfajta kezelési eljáráson dolgoznak, amely megváltoztatja a betegség lefolyását és javítja szellemi hanyatlással élők életminőségét.

Nemzetközi szinten az 1984-ben, Chicagóban megalapított Nemzetközi Alzheimer Társaság foglalkozik a betegekkel és hozzátartozóikkal. Ám a folyamatosan elérhető, egyéni igényeihez igazított segítség egyelőre csupán néhány amerikai Alzheimer-központban megoldott. Hazánkban 1997 óta a Memória Alapítvány működik hasonló célkitűzéssekkel.