Nem vesszük a gagyit

Az elmúlt egy év nem hozott lényegi változást a hazai háztartások PC-ellátottságában. A beszerzésekben növekszik a hordozható eszközök súlya, de az állomány túlnyomó többsége még hagyományos, asztali számítógép.

Ma tízből négy magyarországi háztartás rendelkezik személyi számítógéppel, ami közelítőleg megegyezik az egy évvel ezelőtt regisztrált adattal. Noha évek óta sokat hallani az infokommunikációs eszközellátottság tekintetében a felzárkózás szükségességéről, az adatok arról árulkodnak, hogy bőven akad még tennivaló. A Magyar Infokommunikációs Jelentés legutóbbi, 2007-es adatokat feldolgozó kiadása rámutat, hogy az ellátottságot több tényező is nagymértékben befolyásolja.

A kutatás tanulságai szerint leginkább a háztartásban élő iskolás gyermek motiválja a családokat számítógép beszerzésére. Míg a gyermektelen háztartásoknak csak 30 százalékában találjuk meg az alapvető informatikai eszközt, addig azokban a háztartásokban, ahol 15-24 éves eltartott gyermek él, a penetráció ennek több mint kétszeresére, 64 százalékra rúg. A regionális különbségek szintén kézzelfoghatóak – mutatnak rá a BellResearch elemzői. Sokat elárul, hogy míg Budapesten minden második háztartásban legalább egy PC-hez hozzáférnek az ott élők, addig Délkelet-Magyarországon ez az arány nem éri el az egyharmadot sem (31 százalék).

Noha az iparági trendek világszerte a mobilitás irányába mutatnak, sőt a notebook-eladások számos országban már megelőzik a hagyományos számítógépekét, itthon továbbra is a desktop PC-k dominálnak. Az 1,9 milliós teljes hazai állománynak egyelőre csak mintegy tizedét teszik ki a hordozható számítógépek. A beszerzési tervek azonban idehaza is a laptopok erőteljes térhódítását vetítik előre. Az adatfelvétel időpontjában a számítógépet vásárló vagy azt rövidesen tervező háztartások több mint harmada hordozható gép beszerzésében gondolkodott. Bár ez még mindig az asztali eszközök elsőségét mutatja, de egyértelműen jelzi a preferenciák megváltozását.

Az utóbbi években erőteljes árcsökkenést felmutatni tudó notebook-piac számára biztató előjel a beszerzésre fordítható pénzösszegek jellemző szintje. Bár számos leendő PC-tulajdonos nem tud határozott keretet megnevezni, az átlagos tervezett kiadások megközelítik a 130 ezer forintot, amiből már egy belépőszintű laptop könnyedén megvásárolható.

Az árak általános csökkenése nem csak a korábban státuszszimbólumnak számító notebookokat hozta elérhető közelségbe az átlagember számára, de a hazai állomány minőségi összetételére is hatással volt. A szűkös keretből gazdálkodó hazai háztartások beszerzési döntéseit a korábbi években oly jól jellemző „noname-preferencia” már jórészt a múlté. Ma az otthonok többségében a régi, nevenincs eszközök helyén többségében neves gyártók termékeit találjuk.

A számítógép-állomány kiépítettségét jellemzi a kapcsolódó perifériák összetétele. A legáltalánosabb külső egység a nyomtató, amely az otthoni PC-k több mint feléhez (56 százalékához) kapcsolódik. A multimédia jellegű tartalmak szerepére utal, hogy a gépek háromnegyedéhez hangszóró, míg kétharmadához dvd-meghajtó csatlakozik. Bár az informatikában a fejlődés üteme igencsak sebesnek mondható, az a tény, hogy a hazai háztartásokban megtalálható eszközök 41 százaléka 3 évesnél fiatalabb, 90 százaléka pedig nem idősebb 5 évesnél, arra utal, hogy a jelenlegi technikai színvonaltól való elmaradásunk nem nevezhető jelentős korlátozó tényezőnek.