A 15 év felettiek több mint fele továbbra is kerüli a számítógépet

A BellResearch által éves rendszerességgel elkészített Magyar Infokommunikációs Jelentés folyamatos figyelemmel kíséri a hazai lakosság számítógép-használatának jellegzetességeit. A legutóbbi, 2007-es adatfelvétel idején a 15 évesnél idősebb honfitársaink több mint kétötöde (44 százaléka) ült kisebb-nagyobb rendszerességgel a gép elé, ami közelítőleg 3,8 millió lakost jelent. A PC-használók népességen belüli aránya évről évre növekszik ugyan, ám a gyarapodás üteme moderált. Az utóbbi öt évben megközelítőleg 10 százalékkal lett magasabb a mutatószám; sokat mond, hogy ezzel együtt sem teszik ki a számítógép-használók a vizsgált célcsoport felét.

A PC-t használók arányát illetően mutatkozó jelentős különbségek alátámasztják a digitális szakadéknak nevezett tünetegyüttes súlyosságát. Hazánkban például a legkevésbé fejlett régió (Délkelet-Magyarország) és az élen járó Budapest közötti eltérés másfélszeres. Sőt a községekben és a fővárosban lakók adatai között ennél is nagyobb, átlagosan kétszeres különbséget találunk. Az adatok szerint a mai napig jelen van bizonyos eltérés a nők és férfiak számítógép iránti affinitásában is, nem beszélve az alacsony és a magasabb végzettségűek közötti, valamint az egyes korcsoportok között fennálló hatalmas különbségekről.

A felzárkóztatást célzó programok részleges sikereként értékelhető, hogy a számítógép használatába az utóbbi 1-2 évben belekóstolók között felülreprezentáltak a közép- és időskorúak, a középiskolát végzett, de érettségivel nem rendelkező lakosok, valamint a kevésbé fejlett régiókban élők.

Kedvező előjelek

Annál is inkább érdemes új csoportokat is bevonni a PC-használók táborába, mivel az adatok alátámasztják: a számítógép igénybevétele a különböző helyzetekben egy idő után magától értetődővé válik. Erre utal például, hogy a jelenlegi használók jellemzően intenzíven és gyakran igyekeznek kiaknázni az eszközök jelentette előnyöket: háromnegyedük heti több alkalommal, sőt többségük naponta használ számítógépet. Egy átlagos PC-használó közel napi két órát tölt a monitor előtt. Mindez egyrészt kedvező előjel, hiszen azzal az ígérettel kecsegtet, hogy elegendő csupán az ajtót megmutatni, a többi már megy magától. Másrészt viszont még inkább hangsúlyossá teszi a leszakadók lemaradását, hiszen a számítógépet nem használók így relatíve egyre több előnytől esnek el, egyre nagyobb lesz a lemaradásuk.

Mint ismeretes, az otthonokban mért PC-penetráció eléri a 40 százalékos értéket. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a számítógép-használat domináns helyszíne is a lakás, az otthon. A hagyományos közösségi hozzáférési pontok közül jelentőséggel jóformán csak az oktatási intézmények bírnak. Az összkép inkább arról árulkodik, hogy a számítógépet használók jellemző módon már otthonra is beszereztek maguknak PC-t, így az összes többi helyszín, ahol még monitor elé ülnek, inkább az otthoni hozzáférés kiegészítője, és csak speciális esetekben, illetve célcsoportoknál helyettesíti azt.

Nem csupán munka