Életek tízezreit menthetik meg a laptopok

Ha valaki emlékszik még az amerikai Tremors cím filmre (hazánkban Ahova lépek, szörny terem címen futott), nagyjából sejtheti, hogyan is néz ki egy szeizmográf rendszer. Ezeket a berendezéseket arra használják a kutatók, hogy a Föld rezgéseit érzékeljék – akár egész kismértékű mozgásokat is fel tudnak velük fogni. Ugyanakkor egy ilyen rendszer kialakítása és fenntartása meglehetősen drága, nem véletlen, hogy mindmáig nem létezik teljes kiépítettségű megoldás, még az olyan, földrengésekkel sújtott területeken sem, mint amilyen Kalifornia.

Nemrég azonban Elizabeth Cochrannek kipattant az isteni szikra a fejéből: nincs is szükség ilyen műszerekre (vagy legalábbis sokra belőlük), jóval egyszerűbb egy, ezzel analóg feladatot ellátni képes megoldás tömegszerű felhasználása. A Riverside-i Kaliforniai Egyetem szeizmológusának ugyanis ott motoszkált az agyában, hogy mára a legtöbb notebook rendelkezik gyorsulásmérővel. A Thinkpadek például azért vannak ilyen képességekkel felruházva, hogy ha felhasználójuk véletlenül leejtené az asztalról vagy az öléből, akkor a másodperc törtrésze alatt biztonságos helyre parkolja le a merevlemez író/olvasó fejét, megóvandó a lemezek felületén tárolt adatokat. Ezt a rendszert azonban másra is lehetne használni – és itt jönnek a képbe a földrengések.

Cochran rájött, hogy a gyorsulásmérők képesek észlelni a földrengések első jeleit – 5-20 másodperccel korábban, mint ahogy a nagy rengések felérnek a felszínig. Ha erre külön szoftvert írunk, amellyel még hálózatba is szervezzük a laptopokat, akkor kaptunk egy, a kutatók számára kvázi ingyen rendelkezésre álló rendszert, amely ráadásul egyben figyelmeztető megoldásként is funkcionál. Két tudós társával és egy programozóval együtt tavaly szeptemberben neki is vágott a munkának, amelynek eredménye lett a Quake Catcher Network alkalmazás. A szoftver ugyanazt a platformot használja hálózati működéséhez, amit a SETI – ez a BOINC, amelynek révén a hálózatba kötött laptopok összekapcsolódhatnak.

Pénzt és életet
Milyen gyakorlati haszna van a Quake Catcher Networknek? Nos, nem csak emberéleteket menthet, hanem dollárszámilliókat is spórolhat. A rendszer jeleit a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítményeknek elküldve azonnal és automatizáltan lehet cselekedni: adatközpontok állíthatók le, olaj és gázelosztási csatornák állíthatók át csökkentett működésre, hogy csak néhány példát említsünk.

„Öt másodperc egy nagyerejű földrengés előtt a mindent vagy semmit jelentheti.” – vázolta nemrég a tudós, mennyit számíthat még ez a kis idő is. És ha megmozdul a lábunk alatt a talaj, és erről azonnal tudomást szerzünk, még amikor nem érezzük, akkor nagyjából 20 másodpercünk marad arra, hogy kiszaladjunk az épületekből – ez pedig nagyon sok ember életét mentheti meg a jövőben.

Persze nem minden olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. A csapatnak meg kellett például a földrengések felismerésének problémájával birkóznia. Gondoljunk csak bele, egy útfelújítás szintén földmozgásokat okoz; ahogy az aszfaltot feltörik, a laptopokba épített gyorsulásmérők ezt is érzékelik – ugyanakkor nem szabad hamisan riasztaniuk, mert az megingatja a rendszerbe vetett hitet (és a kritikus fontosságú infrastruktúrák gyors, ámde felesleges leállásával nagy költségeket is okoz). Ezt a nehézséget úgy oldották meg Cohranék, hogy egy olyan algoritmust hoztak létre, amely féltucat számítógép ugyanabban az időben való elmozdulását figyeli, és statisztikai adatokkal súlyozza az eredményt. Az olyan noteszgépek értékeit, amelyeket gyakran mozgó emberek használnak, alacsonyabbra súlyozza az algoritmus, mint azon masinákét, amelyek többnyire asztalon ülve teljesítenek szolgálatot.

Sajnos a Quake Catcher még mindig nincsen kész, és egyelőre az is csak remény, hogy egyszer majd valós és használható figyelmeztetésekkel láthatja el a világot, de ennek ideje már nincs is olyan messze, állítják a projekten dolgozók.