Mozgásérzékelőt az agyvérzés után!

A mozgásérzékelő technológiát széles körben használják a szórakozást szolgáló hollywoodi filmek és a számítógépes játékok készítésénél, de most a tudományos munkatársak reménye szerint segíthet javítani a stroke betegek egészségét is.

Az agyvérzést követően a pácienseket világszerte a rendszeres rehabilitáció végzésére buzdítják, hogy ezzel javítsák életminőségüket, és segítsék őket az önálló élethez való visszatérésben. Ennek ellenére a kórházból való távozás után sok beteg nem részesül olyan rehabilitációs ellátásban, amelyre szüksége lenne.

Kutatók ezért kifejlesztettek egy olyan mozgásérzékelő rendszert, amelyet úgy terveztek meg, hogy lehetővé tegye a páciensek számára rehabilitációs gyakorlataik rendszeres és hatékony elvégzését otthonukban, javítva ezzel általános egészségügyi helyzetüket is. A stroke Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok.

A Philips által kifejlesztett technológia alapját olyan érzékelők képezik, amelyeket a beteg felsőtestén és karjain helyeznek el. Ezek az érzékelők vezeték nélküli jelátvitellel kapcsolódnak egy konzolhoz, amely a gyógytornászok által személyre szabott napi gyakorlatokra van programozva. Miközben a páciensek végrehajtják gyakorlataikat, a mozgás megjelenik egy TV képernyőjén, így láthatják, mennyire jól hajtják végre azokat, és azonnali visszajelzést kapnak azzal kapcsolatban, hogyan javíthatják teljesítményüket. Az egység a beteg fejlődésére vonatkozó információkat eljuttatja a gyógytornászhoz, az pedig szükség szerint megváltoztathatja a gyakorlatokat, segítve ezzel a páciens ösztönzését.

A technológiát, amelynek fejlesztésében az Ulsteri Egyetem, a Bathi Egyetem és a Sheffield Hallam Egyetem vett részt, jelenleg betegek otthonában tesztelik Angliában.

A prototípusokat jelenleg tesztelik és fejlesztik a berlini Charité Egyetem Orvosi Központjában Németországban, és a Hoensbroek rehabilitációs központban (Stichting Revalidatie Limburg (SRL)) Hollandiában.

„Az idősebb szélütéses betegek csökkent mozgási és mentális képességeik miatt nehezen javulnak a kórházon kívül folytatott terápiáktól” – mondta Dr. Steinhagen-Thiessen professzornő, a berlini Charité Egyetem Orvosi Központja Geriátriai Kutatócsoportjának vezetője. „A Philips kutatóintézetével közösen fejlesztett rendszer lehetővé teszi idősebbek számára gyakorlataik saját otthonukban való elvégzését, és lehetővé teszi a terapeutáknak, hogy egyidejűleg egyszerre több páciens felügyeletét is elvégezzék. Ez utóbbi azért is fontos, mert az idősebbek aránya folyamatosan nő a fiatalokéhoz képest.”